Bár a Magyar Nemzeti Bank 100%-ig magyar tulajdonban van, de a nemzetközi pénzvilág utasításai szerint működik, nem tartozik felelősséggel a magyar Országgyűlésnek. Az államnak nincs semmilyen érdemi beleszólása a saját tulajdonába.

Fedezet nélkül gyártják a bankok a pénzt

– Beszéljünk kicsit a fedezetlen pénzről, hiszen mióta nincs aranyfedezet a bankok mögött, igen nagy mennyiségben árasztották el a világot virtuális, számítógépeken létező pénzzel!

– Van a világban egy világválság, mert a pénzügyi szervezetek bizalmatlanok, pontosan azért, mert a fedezetlen pénz óriási mennyiségét el kellett tüntetni, és a megmaradt pénz mögé pedig állami fedezetet kellett állítani. Át kellett terhelni az általuk levegőből előállított pénzt a lakosságra, hogy a lakosság munkája legyen mögötte a fedezet. Mivel a bankoknál van egyfajta bizalmatlanság, ezért a központi bankok központi bankja, a bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankja, a BIS (Bank for International Settlements) kiadta azt az ukázt, hogy fel kell tőkésíteni a bankokat. A magyar bankoknak nincs szükségük erre, mert ez a bankkonszolidáció idején megtörtént. Az államtól akkor több mint 500 milliárd forintot kaptak, aztán a bankokat eladták a külföldi pénzintézeteknek, magyar bank alig van. Bár a Nemzeti Bank 100%-ig magyar tulajdonban van, de a nemzetközi pénzvilág utasításai szerint működik, nem tartozik felelősséggel a magyar Országgyűlésnek. Az államnak nincs semmilyen érdemi beleszólása a saját tulajdonába.

– Akkor ez a 25 milliárd dollárnyi IMF-garancia szépen megvan, senkinek nem kell.

– A bankok 600 milliárd forintot már lehívtak. De valójában nem kellett nekik. Azon a címen vették fel, hogy ezzel a pénzzel fogják a termelő gazdaságot hitelezni, így megőrzik a magyar kkv-szektor működőképességét. A multikat nem számítjuk ide, hiszen ők finanszírozzák magukat. De a bankok nem adnak kölcsön a termelő gazdaságnak, mert most olyan nagy a jegybanki alapkamat, hogy a náluk lévő fölös pénzt – összesen 4000 milliárd forintot – berakták a nemzeti bankba, vagyis a magyarországi központi bankba több mint 10% kamatra. Ha csak 10%-ot számolok, akkor is a kamat 400 milliárd forint, amit az állam a költségvetésből fizet.

– Tehát, ha jól értem, az IMF Magyarországnak összeállított egy garanciapénzt, hogy mi a gazdaságunkat működtessük, és ne legyen csőd. De a pénzt kereskedelmi bankok kapják, hogy a mi adónkból profitot termeljenek, és még csak oda se akarják adni nekünk?

– A termelő gazdaságok fuldokolnak a hitelhiányban, az állampolgárok se kapnak pénzt. Az ún. reformintézkedések célja, hogy további jövedelemátcsoportosítások történjenek a munkától a pénztőke felé. Illetve a még nem magánosított nagy elosztó rendszereket – iskola, egészségügy, TB – is privatizálni akarják.

– Térjünk át a nemzetközi válságra! Hihetetlen fedezet nélküli, más szóhasználatban virtuális pénzek árasztották el a világot. Most kipukkadt a lufi.

– A nemzetközi bankrendszer magántulajdonban van, és annak privilégiuma lett a korábban az államokat megillető pénzkibocsátás joga, így a bankok minden szabályozás alól ki tudtak bújni. Először a nemesfémfedezet volt a pénzkibocsátás korlátja, aminek rendszerét 1971 augusztusában megszüntették. Aztán korlát volt a kétféle bankrendszer: az egyik fedezett pénzzel működött, és a reálgazdaságot szolgálta ki, a pénzintézetek másik csoportját az ún. befektető pénzintézetek alkották. Ez utóbbiaknak a reálgazdaságban elérhető néhány százalék kamat és hozam nem volt elég. A levegőből előállítottak 700 trillió dollár virtuális pénzt, virtuális fedezettel. Ez a pénzügyi érdekcsoport most szeretné a saját hegemóniáját megerősíteni az egy-központból irányított világrendszer létrehozásával, amelyben az ő ellenőrzése alatt lévő globális központi bank működik.

– Ezt hogyan akarják véghezvinni?

– Szó van arról, hogy létrehoznának egy ún. ’global single currencyt’, vagyis egy egységes világpénzt. De előtte nagytakarítást kell végezniük, vagyis a fedezetlen pénzeket el kell tüntetniük. Stabilizálni kell a rendkívül ingataggá vált nemzetközi pénzrendszert. A fedezetlen pénzt úgy teszik fedezetté, hogy a bankrendszer a levegőből előállítja a pénzt, utána kölcsönadja az államnak, az állam pedig visszaadja adóval fedezett kamatozó pénzként, de támogatásként. Ajándékba! Az EU-s országok 3000 milliárd eurós ajándékot kaptak az utóbbi 6 hónapban. Amerikában ez a szám 4 trillió dollár, aminek a fedezete a mostani és a következő két-három nemzedék adója. Ez valójában horribilis csalás. Magyarországon ezt különösen kapzsi és gátlástalan módon hajtják végre, mert a társadalom nem képes ellenállni.

– Sokak szerint a magyar politikai elit korruptabb, mint a környező országok elitje. Nyilván ezt tagadják, de hát mégiscsak itt van a legkisebb ellenállás, végletekig fásult ország, telisteli ideológiai zűrzavarral.

– Magyarországnak rossz alkotmánya van. Vannak olyan rendelkezések, amelyek megakadályozhatták volna a nemzeti vagyon ilyen mértékű eladását, de azokat nem tartották be, mert nem kapcsolódott hozzájuk szankció. Nincs az országnak hosszú távú terve. 1988 óta nem készítettek vagyonleltárt. Egyszer sem készítette el az Országgyűlés az államháztartási mérleget, holott ezt évente kötelessége lett volna megtenni. Csak költségvetés készült, de ez nem azonos az államháztartás egészének a mérlegével. A jelenlegi milliárdosok a régi pártállami nómenklatúra középső, technokrata szintjéről jutottat el idáig, nyilván ők a leginkább elkötelezettjei a nemzetközi pénzvilágnak, hiszen hasonló módszerekkel lettek milliárdosok, mint annak a tagjai.

– Más kelet-közép-európai országban mi történt?

– Máshol egyrészt reprivatizációt hajtottak végre, másrészt a nemzeti vagyon mindössze 60-65 százalékát privatizáltak, a többit megtartották köztulajdonban. A vezető réteg zöme nem külföldi, hanem helyi, hiszen ott működnek helyi irányítású cégek. A magyar cégeket viszont beolvasztották a multinacionális vállalatokba. A külföldi jogcímtulajdonosok – akik igényt tartanak profitra, kamatra, tőkejáradékra és támogatásokra – minden évben leszívnak Magyarországról nettó 15 milliárd eurót. Ez az 50 ezer milliárd forintra rugó külföldi követelésállomány jogosultjainak, a multiknak, bankoknak, befektetőknek az évi nyeresége. A jelenlegi alkotmány semmilyen eszközt nem biztosít a magyar lakosságnak arra, hogy a törvényesség és az alkotmányosság keretei között tudjon védekezni ez ellen a folyamatos pénzügyi fosztogatás ellen.

Saját forintból kellene autópályát építeni

– Ön második honfoglalásról beszélt, amit pénzügyi módszerekkel lehetne megcsinálni.

– Ha Magyarország tényleg nagy bajban van, mert állítólag államcsőd szélén áll, akkor miért kellett 2008-ban 6 milliárd eurót adni a multiknak ajándékba állami támogatás címén? Egyébként ezt tervezték be az idén is. Azt szokták mondani, hogy óriási kár lenne, ha elmennének a multik. Ez tévedés vagy tudatos megtévesztés. Melyik multi olyan ostoba, hogy a bagóért megszerzett vagyonát, gyárát itt hagyja? De ha megtenné, nagyon jól járna az ország, mert a multik rendkívül drágán kevés munkahelyet teremtenek, adót pedig alig fizetnek.

A befizetett adójukat eddig ugyanis ellensúlyozta az adókedvezmény, és a semmivel sem indokolható állami támogatás. Gyakorlatilag a multik ingyen használják a magyar munkaerőt, akiknek a fizetése a nyugati átlagbérek egynegyede, ingyen használják a természeti környezetet, rongálják az útjainkat, szennyezik a levegőnket, a vizeinket. Ennyi pénzért a magyar kkv-szektor sokkal több munkahelyet teremtene, és sokkal több adót fizetne, hiszen az egyik legnagyobb probléma, hogy 1,2 millió ember nem tud munkához jutni, és ha nem dolgozik, akkor segélyből él, nem fizet adót.

– Ez csupán egy momentum. De mit kellene alapvetően tenni?

– Az államnak a monetáris hatáskört az alkotmányos rendnek megfelelően vissza kellene vennie. Erre azt szokták mondani, ha az állam pénzt bocsát ki, és a termelő gazdaságnak ad pénzt, amely értéket állít elő, akkor nagy infláció lesz a vége. De ha ezt a pénzt a bankok bocsátják ki, akkor szerintük nincs infláció. Ezt iróniának szántam. Pedig az állam kibocsáthat pénzt, ha azt konkrét termelőfeladatra, gazdaságélénkítésre vagy infrastruktúrafejlesztésre szánja. A pénzt pántlikázva előre kidolgozott célra szabad csak felhasználni.

Az ilyen pénzkibocsátás azért nem okoz inflációt, mert a projektek végén előálló kapacitásnövekedés, a megépülő új objektumok, a létrejövő többlettermékek és új szolgáltatások értéke fedezi a kibocsátott pénzt. Ez egyébként japán találmány, így építették újjá a földrengéssel elpusztított Tokiót 1924-ben, de 1997-ben is alkalmazták, amikor a tokiói ingatlanpiac összeomlott. A németek kétszer is alkalmazták, emellett de Gaulle és Roosevelt a New Deal idején fordult ehhez a módszerhez. Kínában a néhai Teng Hsziao-ping óta működik így a gazdaság. A módszer multiplikátor hatása az, hogy százezrek válnak segélyezettből adófizetőkké, megugrik az állam jövedelme, több pénz lesz szociális feladatokra is.

– Nemrég Londonban tartották a G20-as csúcsot. Mindenféle bulvárízű dolgot hallottunk, hadd csámcsogjon a jónép nálunk. Nyugaton már az átlagpolgár is többet tud a világgazdaság folyamatairól, de mi még csak ott tartunk, hogy kivesszük a kártyával a pénzt a bankautomatából. Miről tanácskoztak ott valójában?

– Londonban többek között arról beszéltek, hogy létre kell hozniuk az egy-központból irányított világrendszert. Ehhez szükség van stabil világpénzre és egy globális központi bankra. Valójában az lenne az érdekük, hogy a dollárrendszert összeomlasszák, mert másként nem tud az Amerika színeiben működő nemzetközi pénzkartell megszabadulni a felhalmozódott óriási adósságától. Kínának sohasem fogják tudni megfizetni azt a 2 trillió dollárt, amellyel jelenleg tartoznak neki. Ezt a pénzt el kell inflálni. A dollárrendszer összeomlása azonban óriási társadalmi feszültséget okozna az USA-ban és az egész nemzetközi rendszerben. Valóban meg kellene szabadulni a dollártól, de fokozatosabban és nem óriási világcsőd közepette.

Azzal kísérleteznek, hogy az új világpénz kibocsátását az IMF-re ruházzák. Fel akarják éleszteni meglévő, de alvó jogosultságát SDR kibocsátására. A G20-k felhatalmazták az IMF-et, hogy 250 milliárd dollár értékben kibocsáthasson SDR-t, amely szintetikus világpénznek tekinthető speciális lehívási jog. Ezt fejezi ki a neve is: Special Drawing Rights.

Ez az elgondolás bizonyos fokig Kínának is rokonszenves. De ez a pénzvilág igazi urainak – a Rothschildoknak, Montefioréknak, Oppenheimereknek, Warburgoknak, Rockefellereknek és társaiknak – nem tetszik. Azt szeretnék, ha továbbra is a bázeli bank, a BIS maradna a központi bankok központi bankja, amely egyébként a Rothschild-ház érdekeltségi körébe tartozik. A világeliten belül is rivalizálás zajlik, és még nem lehet tudni, hogy mi lesz a küzdelem vége, mert hangsúlyozom, hogy a válság a mélyülő szakaszában van! Még nem lehet tudni, hogy mikor és hogyan ér véget.

Farkas Tibor