Beszélgetés Dr. Drábik Jánossal, a harmadikutas társadalomkutatóval

Dr. Drábik János az egyik legeredetibb gondolkodó ma Magyarországon, aki se a baloldalon, se a jobboldalon nem szívesen látott vendég. Műveit valamennyi politika párt vezetője olvassa (Gyurcsány, Orbán, Kuncze), csak hallgat róla. Könyveiben már 20 éve megírta, hogy a bankok a pénzt a semmiből teremtik, rögtön adósság lesz belőle. Téziseit Nyugaton ma már számos film, tanulmány és könyv támasztja alá. Az antiglobalista tüntetéseken részt vevő középosztály már érti a világot, Magyarország még nem igazán. De kik azok a pénzügyi körök, bankoligarchiák tagjai, akik előidézték a válságot? A 25 milliárdos IMF-garancia, amit a magyar vezetők „kibuliztak”, kinek jó vajon? Sokan összeesküvés-elméletnek tartják a pénzügyi világmátrixot. Az azonban tény, hogy a világ javainak túlnyomó többségét néhány bankárdinasztia tartja kezében, és aranyfedezet nélkül gyártják a pénzt.

A nemzeti vagyonról

– Tavaly először azt mondta a kormány, hogy nincs államcsőd, majd azt mondták, államcsőd fenyeget. Az IMF uniós közreműködéssel végül tető alá hozott nekünk egy 25 milliárd dolláros hitelgaranciát, amit lehívhatnak a magyarországi kereskedelmi bankok. Aztán Gyurcsánynak szóltak bizonyos pénzügyi körök, hogy menni kéne. Most akkor mi történik itt? És mi lesz ezzel a pénzzel?

– Ez a 25 milliárd dollár valójában egy ígéret arra, hogy ha a külföldi tulajdonú kereskedelmi bankoktól szükségünk lesz devizahitelre, akkor a magyar állam az adófizetőkkel kezességet vállal arra, hogy ezt a hitelt beszerzi. De válasszuk szét a problémát! Van egy ún. világgazdasági válság, illetve nincs, mert mesterségesen hozták létre. És van egy magyar gazdasági válság, amit szintén mesterségesen hoztak létre, hiszen mesterségesen előidézett pénzszűke van. Az ún. magyar válság akkor is lenne, ha a világban nem lett volna krízis. Akik a magyar helyzetet előidézték, először 2007 februárjában főpróbán szimulálták az akciót, aztán a gyenge pontokat kijavították, 2008 nyarán megint kipróbálták, és tavaly ősszel élesben megcsinálták.

– De mit és minek?

– A nemzetközi pénzügyi körök a működő nemzeti vagyon 90%-át, így az ipari és mezőgazdasági üzemeket, bankokat stb. már megszerezték. Az igazi cél az, hogy a maradékot is megszerezzék, amíg nem jön egy olyan kormány, amit már nem tudnak könnyen irányítani. Most jöhet a nem működő nemzeti vagyon, mint az ország területe, a föld mélyének a kincse, a föld feletti és alatti vizek, az ingatlanok, pl. a királyi vár, a Sándor Palota, a múzeumok, a kórházak. A pénzuralmi világrendszer vezetői általában minden kormányt irányítanak, hiszen mindenki a világrend koordinátái között kénytelen mozogni.

– Konkretizáljuk, mert kicsit összeesküvés-elméletnek tűnik, és nem szeretném, hogy a fürdővízzel kiöntsük a gyereket!

– Ma az államadósság 20 ezer milliárd forint, míg az ország adósságállománya 50 ezer milliárd forint. A gazdaságra és a magánszemélyekre tehát 30 ezer milliárd forint jut. Viszont a 20 ezer milliárd forint zöme államkötvényekben van, amiket időnként meg kell újítani. 2008 októberében hirtelen az a tizenegynéhány befektető alap, amely kiharcolta magának, hogy az állam mindig nagy tömegben felajánlja nekik az államkötvényeket – amiket nekik előjoguk megvásárolni –, lényegében összebeszéltek és egyetlen államkötvényt sem voltak hajlandóak venni a szokásos kamattal. Az állam ezért elkezdte emelni a kamatot, de így sem kellett nekik. Aztán 10% fölé ment a kamat, de a mai napig nem akarnak venni. A mai napig sztrájkolnak, kartelleznek.

Dr. Drábik János Réti Dóra

– De miért?

– Ki akarták kényszeríteni, hogy az állam az általuk adandó hitelt ne a szokásos módon államkötvényekkel, kincstárjegyekkel fedezze, ahol a fedezetet alapja az adóbevétel. Nekik most a fizikai vagyon kell, a nem működő nemzeti vagyon.

– A vízműveket összevonták, már készítik elő a privatizációra. Ezt beszélik mostanában.

– Minden lépés folyamatban van, hogy ezt a nem működő nemzeti vagyont jócskán áron alul megszerezzék.

A 25 milliárd dolláros IMF-pénzről

– Térjünk vissza a 25 milliárd dolláros garanciára! Ha a világban a mérgezett hitelek miatt likviditási problémák merültek fel, akkor honnan áramlott ez a töménytelen mennyiségű pénz a világba, és egy cseppnyi hozzánk is? Megint fedezet nélkül nyomtatták a bankjegyeket?

– Magyarországnak erre a pénzre nincs szüksége. A 25 milliárdot nem az IMF és Brüsszel adta, ők csak kvázi garanciát vállalnak, de nekik nincs pénzük. A nemzetközi kereskedelmi bankok adják. De nekik sincs pénzük, ezért a ma működő ún. résztartalékra épülő, fedezet nélküli pénzrendszerben a levegőből állítják elő korlátlanul a fedezetlen pénzt. (lásd korábbi cikkünket: Zeitgeist – a szerk.) 700 trillió dollárt állítottak elő! (1 trillió dollár = 1000 milliárd forint).

– Jön a naiv kérdés. Miért nem állít elő a Magyar Nemzeti Bank is pénzt? Minek tartjuk?

– Mert a Nemzeti Banknak ezt megtiltották. A monetáris felségjogot, így többek között a pénzkibocsátás jogát átadta az állam a Nemzeti Banknak, az meg átadta a nemzetközi pénzügyi struktúráknak. A magyar kibocsátású pénzt kivonták a forgalomból. Ma már a Magyarországon használt pénzt kizárólag külföldön állítják elő, majd kamatozó devizaként bocsátják a magyar pénzrendszer rendelkezésére úgy, hogy az MNB egy részét forintruhába öltözteti. Valódi magyar pénz ma már nincs.

– Forinttal fizetek a boltban. Elvileg a deviza alapú hitelünk is forintban egyenlíti ki a lakás vételárát.

– A külföldről idejött deviza az, amit ideiglenesen forintnak neveznek. A forint így a szabad átváltás következtében valójában magas kamatot hozó euró és dollár. A forintot egyelőre tartják, mert szabadon tudják rángatni. Ma Magyarországon azt mondják, hogy be kell vezetni az eurót. De miért kellene bevezetni, mikor régesrégen be van vezetne? Mondjon olyan dolgot, amit euróért nem tudok megvenni? A helyes meghatározás az, hogy a forint nincs egyelőre még kivezetve.

– Akkor az árfolyamnyereségen nyerészkednek a bankok?

– Persze. Akkor mondanak le a spekulációról, amikor azokat a bizonyos maastrichti feltételeket teljesítjük, vagyis a költségvetés éves hiánya nem lesz több a GDP 3%-ánál, az államadósság nem lesz több a GDP 60%-ánál. Akkor lemondanak arról, hogy a forint ellen tetszőlegesen vezessenek spekulációs támadásokat. Például Dánia most nemzeti összterméke két és félszereséig eladósodott, mégsincs pánik, a dánok amúgy is elég kemény nemzet.

– Akkor mire jók ezek a kritériumok?

– Ha valaki ezeket teljesíti, akkor a spekuláns más vonatkozásban jut jelentős előnyökhöz, és így az ő helyzete hosszú távon megszilárdul.

– Azt is mondják, csak alig beszélnek róla, hogy Magyarországon más jellegű a válság, mert nálunk nincsenek nagy mennyiségben ún. toxikus, mérgezett hitelek, mint Nyugaton.

– A mérgezett hiteleket a 90-es években az ún. bankkonszolidáció idején az állam iszonyatos pénzekért átvette, és csak a jó hitelek maradtak a bankoknál.

Ezért is felesleges a 25 milliárd dollár, semmi oka nem volt arra, hogy idejöjjön. Illetve az az oka, hogy a pénzvilág további fedezetlen pénzt tudott fedezetté átalakítani úgy, hogy a magyar állam és társadalom nyakába varrta. A nemzetközi pénz- és korporációs oligarchia most már fedezett pénzként üzletelhet a továbbiakban vele a saját hasznára. A fedezet a magyar munka, a magyar adófizetők pénze.

Farkas Tibor

Drábik János 1938-ban született Budapesten. 1960-ban fejezte be tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 1968-ban pedig a BTK-n filozófia szakon végzett. 1971-ben ügyvédi-jogtanácsosi vizsgát tett, a MÚOSZ Újságíró Iskoláját is elvégezte. Amerikába történő távozását megelőzően az ERBE jogi osztályát vezette. A New York University-n tanult, 1981-ben bejegyzett jogtanácsos lett. 1983-ban Münchenbe került a Szabad Európa Rádióhoz, ahol számos műsort írt és szerkesztett. 1993-1998-ig a Széchenyi Kör titkára volt. Az 1999-ben megindult Leleplező c. könyvújság főmunkatársa. Rendszeresen tart előadásokat az emberközpontú társadalom, a demokrácia és a pénzrendszer összefüggéseiről. 2008-ban a Független Újságírók Szövetsége elnökségének a tagja. Eddig tizenkét könyve jelent meg, többek között az Uzsoracivilizáció I-III., A pénz diktatúrája, Világdemokratúra, Orwellia.