Egyes bankok után egyre több, főleg nagyarányú hitelből bővülő ingatlanfejlesztő cég is bajba kerül világszerte az Egyesült Államokból kiindult jelzáloghitel-válság nyomán. A Financial
Times főleg a lakáspiacon érdekelt spanyol vállalatokat emelte ki. Több tanácsadó cég szerint a kereskedelmi ingatlanszektort (irodák, üzletközpontok, raktárak) egyelőre nem érinti ilyen negatívan a válság, de biztos, hogy a projektek újraárazása már ott is folyik, és az intézményi befektetők sokkal óvatosabbak.

Az amerikai ingatlanpiaci válság hazánkban nem érezteti hatását – vélik a lapunk által megkérdezett szakértők. Temmel András, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) főtitkára szerint a hazai ingatlanalap-kezelőket csak áttételesen érinthetik az amerikai fejlemények. A Magyarországon működő alapkezelők – mutatott rá – kizárólag a hazai ingatlanpiacon vannak jelen, egyelőre forráshiánytól sem szenvednek.

Temmel szerint veszteség csak abban az esetben érheti őket, ha a hazai ingatlanpiacon is zuhanni kezdenek az árak, vagy ha hitelezési probléma lép fel, amint az az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában történt. Bebesy Dániel, a CIB Bank elemzője szintén úgy véli: az ingatlanpiaci problémák féléves késéssel gyűrűztek át az öreg kontinensre, de Magyarországra nincs befolyása az Amerikából indult lakáspiaci zavarnak.

A három-öt évvel ezelőtt még szárnyalt spanyol piacon várhatóan több ezer kisebb és közepes cég csődbe mehet az idén, egyesek szerint a 60 ezer ágazati vállalat fele-kétharmada. A nagyobb fejlesztők és építőipari társaságok eszközeik egy részének eladásából remélnek elegendő készpénzt a túléléshez. Ezek közé sorolják az elemzők a legeladósodottabb Sacyr Villahermosót és a magyar piacon is jelen lévő Martinsa-Fadesa céget. Tavaly tavasszal már megkezdődött a spanyol vállalatok rostálódása, akkor az Astroc építőipari cég bedőlése volt a legjelentősebb, őszszel a Llanera, most viszont a felvásárlás útján második helyi szereplővé előlépett Colonial került bajba.
Spanyolországban különösen a lakáspiac lett igen sérülékeny. Az elmúlt öt évben évente 800 ezer új lakás került a piacra, az árak 280 százalékkal nőttek 1997 és 2006 között. Most az ágazati szakértők 450 ezer lakásra számítanak évente egészen 2013-ig, az áremelkedés már a múlté, több alpiacon csökkenés kezdődött. Körülbelül 400 ezer állás kerülhet veszélybe az építőiparban, amely a GDP 7,5 százalékát adta tavaly.

Nehezíti az ingatlanos és építőipari cégek helyzetét, hogy a bankok sokkal alaposabbak a hitelbírálatnál, ráadásul a piac lassan megkezdte az ingatlanok újraárazását, a legtöbb esetben csökkentve 20-30 százalékkal az értéket, az említett Sacyr vállalat esetében 40, a Ferrovialnál pedig 30 százalékkal. A Spanyol Nemzeti Bank elemzői 25-35 százalékos túlértékeltségről beszéltek a Bloombergnek nyilatkozva, de megjegyezték: értéknövekedés továbbra is van, de sokkal lassabb lesz, mint eddig.

A Commerzbank elemzője szerint a spanyol válság az egész földrészre kihat majd. Mások azt állítják, hogy az évi több százezer bevándorló által táplált kereslet felszívhatja a fölösleg jelentős részét, a kereskedelmi ingatlanpiacon érdekelt ingatlanos cégek pedig külföldön kereshetnek új piacokat. Ez egyébként látványosan így történt az elmúlt 3-4 évben, Közép-Európa, Észak-Afrika és Latin-Amerika több országában is egyre több ibériai fejlesztő jelent meg nagy projektekkel.
A tőzsdén jegyzett európai ingatlanos vállalatokat ugyanúgy érinti a pénzügyi válság, mint az azon kívülieket. Ugyanakkor az utóbbi csoportra jellemző, hogy fejlesztéseiknél sokkal nagyobb a hitel aránya, akár 90 százalék is lehet, míg a saját erő csak 10 százalék. Ezen cégeknek akár egyharmada-fele várhatóan kénytelen lesz újrafinanszírozást kérni. Ha az ingatlanok értéke 20 százalékkal csökken, mínusz 10 százalékos lehet a tőke.

Furulyás Ferenc, a Jones Lang Lasalle budapesti irodájának vezető befektetési szakértője szerint az intézményi befektetési piacon egyelőre csak azt érezni, hogy kevesebb a vevőjelölt és válogatósabbak. Úgy látja, hogy főleg a nagyobb kockázatú és eleve magasabb hitelarányban felépített B és C kategóriás projektek újraárazása lesz a jellemző, az igazán jó beruházásoknál nem lesz gond.

„Könnyebben megközelíthetők lesznek a fejlesztők, akik ezáltal nagyobb arányban köthetnek kevésbé átlátható ügyletet, mint eddig, és ez nem segíti az üzletmenet tisztaságát” – fűzte hozzá.