A Velencei-tó északi partja után az újabban kiszemelt áldozat Dunakeszi:

Velencei tó, Pákozd, Agárd madártávlatból, átrepülés a pilisi és budai hegyek lábánál 24 000 Forint! (60 perc)

Dunakeszi repülőtéren felszállunk, és a Hármas-határhegy, Farkas-hegy repülőterek légterét érintve átrepülünk a budai hegyek felett. A Velencei-tó már kevésbé jó látási viszonyok mellett is látható a Budai hegyek felett. Megkerüljük a tavat, közben csinálhat sok fényképet, és akár ki is próbálhatja a repülőgép alapvető irányításának élményét is! Az út oda-vissza 60 perc.

Bizonyára ez a röpke sétarepülés adhatta a Kaszinóváros befektetőknek - a csúfos Pákozdi kör után - az ötletet, hogy Dunakeszire helyezzék a tervezett bűnbarlangjukat:

Gigantikus vásárvárost, vidámparkot és szerencsejáték-központot álmodik a dunakeszi lóversenypályára és repülőtérre egy brit hátterű befektetőcsoport.

A Pest közeli kisvárosban forrnak az indulatok.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság a tavaszi felülvizsgálatkor az eddigi gyakorlattal ellentétben nem éves, hanem csak néhány hónapos repülési engedélyt adott, ami augusztus végén jár le. Az ok formális: az engedély egyik feltétele, hogy a reptéringatlan tulajdonosa - itt az önkormányzat - megbízzon valakit az üzemeltetéssel, ez a szerződés azonban még nem született meg. A helyhatóság rendre azt hangoztatja, hogy már készül a tervezet, sokan azonban a közel 90 hektáros ingatlant érintő üzletet sejtenek a háttérben.

Aggodalmaikat megalapozhatja egy terv, amely tavasszal megjárta a helyi képviselőtestületet is. A budai Millenáris Parkot és a Megyeri hidat is tervező Céh Zrt. emberei áprilisban tartottak bemutatót az önkormányzatban a repülőtérrel szomszédos téli galopp-pálya fejlesztéséről.

A képviselőknek kiosztott dokumentumból kiderül, a többi lovaspályával és a repülőtérrel is számoltak. A tervezet többféle megoldást kínál, ám olyan, nehezen értelmezhető felhasználási lehetőségeket is felsorol, mint például "lóvilág", "lóegyetem" vagy "állati Tesco". A vidámpark és a szerencsejáték-sziget már megfoghatóbb ötlet, az ellenben megint csak zavaros - mivel a szöveg nem utal az apropóra -, hogy a szerzők miért vetik össze a területet a müncheni vásárvárossal.

Magyarázat lehet a képviselőknek elküldött részletesebb terv, amely már az expócélú hasznosításra helyezi a hangsúlyt. A megrendelő Winkler Márton üzletember, aki 2005-ben, frissen kiváltott őstermelői igazolványát lobogtatva, elővásárlási joggal élve szerezte meg az 52,5 hektáros alagi téli pályát (HVG, 2008. február 23.), miközben sikertelenül próbálkozott az 53 hektáros tréningpályát is birtokló Nemzeti Lóverseny Kft. utóbb lefújt privatizációján. A Céh-tervezet mindkét lovasingatlannal számol, igaz, csak a Winkler-tulajdont nevezi tervezési területnek.

Az expókoncepció szerint a jelenlegi téli pályán vidámpark - úgy tudni, az első kelet-európai Disneyland - és kereskedelmi egységek kapnának helyet, a tréningpályán és a repülőtéren pedig kiállítási pavilonok épülnének, s része a koncepciónak egy ügetőpálya is.

A fő akadály az érintett ingatlanok besorolása. Ezt amúgy a tervezők is látták, amikor azt írták, "ha átsorolás nem történik, a terület egykori húzó jellege helyett Dunakeszi számára valódi hozzáadott érték nem származtatható". A városvezetés egyelőre puhatolózik. Május végén olyan tervezet került a képviselők elé, amelyben arról kellett volna dönteniük, milyen ellenszolgáltatásra tartson igényt Dunakeszi az átminősítésért cserébe (a kérdés más ingatlanokra is vonatkozott), de a képviselők nem vették napirendre Kecskeméthy Géza jobboldali támogatású független polgármester javaslatát. Városi politikusokkal beszélve úgy tűnik, inkább kivárnának az önkormányzati választásokig, ám utána alighanem előkerül a téma. Dunakeszinek muszáj ugyanis pénzt szereznie. A város lakossága az utóbbi tíz évben másfélszeresére emelkedett, miközben az infrastruktúra alig fejlődött. Név nélkül nyilatkozó városi képviselők ezért nem tartották eleve elvetendőnek a terület "idegenforgalmi" vagy "konferenciacélú" hasznosításának lehetőségét. Kecskeméthy pedig azt mondta a HVG-nek, hogy az új beruházások munkahelyeket is teremtenek, amit szintén mérlegelni kell. (...)