Sorra kerülnek elő olyan devizahiteles ítéletek, amelyek az adósok másodfokú győzelmével zárultak, és amelyben a bíróság kimondta a teljes szerződés érvénytelenségét. Néhány napja beszámoltak a

Budapest Bank egyik elvesztett peréről, most pedig egy OTP-s eset került elő.

Noha a hitelsikerek blogra feltöltött dokumentumból éppen csak az indoklás nem látszik, ők azt álítják, hogy a bíróság a hitelintézeti törvény 213 paragrafus első bekezdésének b, c, d és e pontja miatt mondta ki a semmisséget. Ha hihetünk ennek, az valóban érdekes, eddig nem lehetett hallani olyan ítéletről, ahol mind a négy pont alapján kifogásolták a szerződést. Az említett Budapest Bankos pernél az e pont miatt bukott a bank, korábbi perekben pedig inkább a d pont tűnt neccesnek.

Na de mit is mond az irányadó törvény az emlegetett pontokban?

Semmis a szerződés, ha nem tartalmazza

b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nemvett egyéb - esetleges - költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést,

c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,

d) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,

e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat,

Az OTP-s jenhiteles 2007-ben kötött szerződése a bíróság másodfokú ítélete alapján tehát érvénytelen, a banknak meg kell térítenie a perköltséget, és még kereseti és fellebbezési illetéket is fizethet. A hitelesnek meg persze várhatóan vissza kell állítania a szerződés előtti állapotot, és visszaadnia a banknak a kapott pénzt. Az ítélet az adott egyedi ügyre vonatkozik, nincs hatása más, folyamatban lévő eljárásra.

Az OTP a cikk megjelenése után közölte:

A Fővárosi Törvényszék Ítélete 2013. november 13-án született, tehát abban nem vehették figyelembe a Kúria devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi döntésének irányelveit. Az OTP Bank a korábban hasonló téves jogi álláspont alapján született ítéletekkel egyező módon ezt a döntést is vitatja, ezért felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához fordul.

Vesztett a Budapest Bank is

Miközben a Kúria halogatja a devizahiteles ügyekkel kapcsolatos jogegységi határozat hiányzó pontjainak megalkotását, a újabb lakossági hitelszerződést semmisített meg bíróság a napokban. A bank nem írta le előre a törlesztő részleteket. A Fővárosi Törvényszék másodfokú döntésével decemberben megsemmisítette a Budapest Bank 2007-ben megkötött lakossági hitelszerződését. Az ítélet megváltoztatta az elsőfokon hozott döntést, és teljes mértékben az adós felperesnek adott igazat.

A törvényszék szerint a bank elmulasztotta a törlesztőrészletek feltüntetését az eredeti szerződésben. A szerződéskötés időpontjában hatályos hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint viszont érvénytelen és semmis az a fogyasztási, illetve lakossági kölcsönről szóló megállapodás, amelyben nem rögzítették a havonta fizetendő részletek számát, összegét, és a törlesztések időpontját.

A bíróság szerint a rendelkezés azzal a céllal született, hogy megvédje a fogyasztókat, és hogy kötelezően a rendelkezésükre álljon minden szükséges adat a fizetési kötelezettségek teljesítéséhez. A bank azzal érvelt, hogy a részletek feltüntetése azért hiányzott a szerződésből, mert a változó körülmények miatt nem lehetett előre egzakt módon kiszámolni. A bíróság ezt nem fogadta el, leszögezve: nem volt akadálya annak, hogy a pénzintézet meghatározzon egy törlesztő részletet azzal a kikötéssel, hogy bizonyos feltételek mellett az összeg változhat.