Készült a Magyar Urbanisztikai Társaság megbízásából,
a "Környezettudatos városrehabilitáció, a fenntartható városfejlődés szempontjainak érvényesítése a speciális rehabilitációs szabályozást igénylő fővárosi területeken" című kutatási projekt keretében

A teljes, illusztrált szöveg pdf-ben olvasható.

Tartalomjegyzék

1. Az európai nagyvárosok jellemző problémái, illetve ezek építészeti vetületei.
2. A fenntartható város felé
3. Az EU 10 pontos ajánlása - és azok transzponálása Budapest esetére
4. Esettanulmányok
4.1. Újpalota - mint fenntartható lakótelep
4.2. Fenntartható belváros
4.3. Berkeley - USA példa
4.4. Ökológiai mérőpálca - Ausztrál módszer
4.5. Berlini szegmensek - európai példa tradicionális városszerkezetben
4.6. Malmö BO01 - európai példa barnamezős beruházás helyén

Részlet a második fejezetből:

A fenntartható város felé: A nagyvárosok és Budapest mint lakható, fenntartható város, a megoldások elvi és gyakorlati lehetőségei

Az ökováros-elv nem tér el az ökologikus építészet elveitől: a meglevő, tradicionális városi struktúrába ágyazva, az értékek megőrzésével (társadalmi, szerkezeti, természeti) és a források körültekintő felhasználásával fejleszti és alakítja át a városi szerkezetet. A város legyen egészséges lakó- és munkahely, amely a környezettel harmóniában tud fennmaradni és fejlődni.

A legfontosabb alapelvek:

- társadalmi beágyazottság: a város mint szociális struktúra megőrzése, gazdálkodás a meglevő forrásokkal, a város biztosítson egészséges lakó és munkakörnyezetet
- szerkezeti beágyazottság: a város ne használja le külső környezetét, azzal kooperáljon, amellett, hogy lehetőleg autonóm módon is tudjon működni (az autonómia elve növeli az egyenrangú kooperáció lehetőségét), belső környezetét pedig védje és fejlessze
- természeti beágyazottság: a város a meglevő természeti értékeit óvja és fejlessze, a hiányokat pótolja

Az életminőséget befolyásoló tényezők javítása az épített környezetben átfogó várospolitikai döntést kíván, de egy részük helyi beavatkozással is elérhető. Fontos lenne az alapok lefektetése után olyan programokat elindítani, ahol ez az átfogó gondolkodás megmutatható. Ekkor az egyes elemek megvalósulhatnak, és maguk után húznák a többi megvalósítását is.

Az energiafelhasználás csökkentése:

- Az épületek energiahatékony felújítása utólagos hőszigeteléssel, melynek során törekedni kell a külső oldali hőszigetelésre, a környezetre és egészségre nem káros anyagok használatára. A lakóépületeknél kívánatos energiafelhasználás a jelenlegi 180-330 kWh/m2/év felhasználás helyett törekedni kell az 50-80 kWh/m2/év értékre.

- Új épületek esetében törekedni kell az alacsony energiaigényű épületek építésére (fokozottan hőszigetelt szerkezetek alkalmazásával), a nyári energiafelhasználás kerülésére a megfelelő árnyékolás és hőtároló tömeg beépítésével. Törekedni kell az 50-80 kWh/m2/év energiafelhasználásra.

Szennyezést megkötő zöldfelületek megőrzése és növelése:

- Fasorok megtartása és új fasorok telepítése az utcákon és a parkolóknál.

- Zöldesített homlokzatok tervezése a déli homlokzaton lombhullató, az északi homlokzaton örökzöld növény telepítésével.

- Zöldtetők alkalmazása minden olyan felületen, ahol lapostető vagy alacsony hajlásszögű magastető készül.

- A városi parkok fejlesztése, többszintű növényzettel, fasorokkal, facsoportokkal és részben nyílt vízfelületekkel, részben vizes élőhelyekkel.

- Zöldesített közlekedési felületek alkalmazása (pl. füvesített villamos sínpályák a városban) erőteljesen csökkentve a por és zajterhelést.

- A vízzáró burkolt felületek csökkentése, a burkolt felületekről az esővíz gyűjtése és hasznosítása a zöldfelületek érdekében.

Vízfelületek megőrzése és növelése:

-A városban még meglevő patakok vízhozamának növelése és esővíz betáplálása a meglevő patakokba.

-A parkokban alkalmazott nagyobb természetközeli vízfelületek kialakítása. Egyes esetekben a már szabályozott medrek visszaállítása a természetközeli állapothoz és nagyobb felületű vizes élőhellyel való kibővítése jelentős változást hozhat a mikroklímában és a szennyezéscsökkentésben.

-További csobogók és nyitott vízfelületek a város közlekedési és kiemelt találkozási pontjainál is.

A zajterhelés csökkentése:

- Meglevő épületek esetében fokozott hanggátlású szerkezetek beépítése a felújítások során (pl. fokozott hangszigetelésű ablakok, hangelnyelő külső burkolatok).

- Új épületek esetében a külső határoló szerkezetek fokozott hanggátlású kialakítása (pl. réteges falak, fokozott hangszigetelésű ablakok) szükséges.

- A közlekedésből adódó zajterhelés forgalomtechnikai szervezéssel, sebességkorlátozással, a kötöttpályás szerkezetek esetében hanglágy szerkezetekkel csökkenthető.

- Az épületek környezetében található minden zöldfelület csökkenti a zajterhelést, a fasorok lombkoronája, a zöldhomlokzatok növényfelülete, és a zöldtetők növényzete egyaránt.

A közlekedési terhelés csökkentése:

- A városon belüli közlekedésre igénybe vett utak felületének csökkentése, alternatív vagy kombinált rendszerek kialakítása, a lehetséges helyeken vegyes forgalmú utak kiépítése.

- A városon átmenő forgalom radikális csökkentése (pl. az átmenő forgalom egy részének föld alá terelésével, elkerülő úthálózat kiépítésével).

- Az átmenő teherforgalom a városból teljes egészében kiiktatandó, amíg nem készülnek el az elkerülő utak a teherforgalmat vasútra kell áthelyezni.

- Az egyéni gépkocsihasználat számának és úthosszának csökkentése. Egyes városi területeken (pl. a Belváros vagy a városrészi központok) a gépkocsibehajtás tiltása, nagyobb felület a gyalogosok számára, megfelelő kiegészítő infrastruktúrával, megvilágítással, pihenőhelyekkel.

- Az egyéni gépkocsiközlekedés kombinálása a kerékpáros közelekedéssel, főleg a pesti oldalon,

megfelelő kiegészítő infrastruktúrával. A kerékpáros és gyalogosforgalom védelme és kiemelt támogatása.

A közlekedési időráfordítás csökkentése:

- A személygépkocsit használók számára gyors és biztonságos elkerülő utak építése.
- A városon belüli közlekedés racionalizálása, forgalomtechnikai javítások.

A közösségi közlekedés minőségének javítása:

- A közösségi (tömeg) közelekedés járatsűrűségének növelése, kisebb forgalmú járatoknál kisebb befogadóképességű eszközökkel de megfelelő járatsűrűséggel.

- A használó számára a menetrend szerint közlekedő járatok esetében sem felel meg a 15 percnél ritkább járatsűrűség.

- A kötöttpályás rendszerek fejlesztése, alacsony padlós berendezésekkel, kényelmes és akadálymentes felszállási lehetőséggel.

- Az átszállási helyek kialakítása közös járdaszigetről vagy szakaszról, az átszállás közvetlen kialakítása, busz és villamos közös peronos kialakítása, villamos és HÉV közös peronokkal való kialakítása, a light-rail városi használatának fejlesztése.

- A várakozási és átszállási helyeken megfelelő információs rendszer kialakítása, a járatok érkezési idejét jelző táblákkal, telefonfülke, óra, pad, szél és esővédő építmény elhelyezése megfelelő világítással és biztonságos kialakítással.

- Több járat és hosszabb várakozási idő esetén helyi sugárzó fűtés biztosítása a téli időszakban.

- Több járat átszállását biztosító járdaszakasznál kiegészítő szolgáltatás biztosítása (menetjegy, ital és kávé automata, újságos, dohányzásra kijelölt hely, nyilvános illemhely, térképek) oly módon, hogy jól belátható legyen, kényelmes használatot biztosítva.

A gyalogos és kerékpáros közlekedés biztonsága:

- A gyalogosok biztonságát szolgálja a sima és akadálymentes járdafelület, a kereszteződésekben rámpás kialakítással, a bottal közlekedők számára felületi érdesség biztosításával.

- A lámpás kereszteződésekben az átkelési idő kényelmes meghatározása, amely alkalmas idősek, kerekesszékesek, kisgyermekesek számára is.
- Az átkelést segítő nyomógombos lámpák elhelyezése.
- Jelentősebb forgalmú városi utak mentén elválasztó zöldsáv és korlát biztosítása.
- Megfelelő információ a kereszteződésekben, kiemeltnek tekinthető helyeken részletes térkép a területről és közintézményekről, valamint áttekintő térkép az egész városról, valamint a közösségi közlekedés elérhetőségéről és az átszállási helyekről.
- A hosszú utcákon pihenőpad, szemetes és dohányzó hely kialakítása, árnyékoló növényzettel, zöldterülettel kiemelve, ivókúttal is ellátva.

- A gyalogos útfelületek megvilágítása feleljen meg a biztonsági követelményeknek. Előnyös a napcellás lámpák alkalmazása, amely nem igényel vezetékezést.
- A járdákról a tartóoszlopok eltüntetése (a vezetékek és kábelek föld alá helyezésével).
- A kerékpárosok számára kijelölt és a gépkocsi közlekedéstől elválasztott megfelelően méretezett és világított kerékpárút.

- A kereszteződésekben külön lámpa a kerékpárosok átkeléséhez.
- Kerékpáros pihenőhely kijelölése lehetőleg a gyalogos pihenőkkel együtt.
- Megfelelő információs rendszer, a kerékpárút számának, a távolságoknak és az átlagos elérhetőségi időknek a feltüntetésével.
- Optimális a zöldsávokkal és elválasztott gyalogos, kerékpáros és gépkocsi felület kijelölése.

- Kisforgalmú utak esetében megoldható a vegyes használat, de ebben az esetben sebességkorlátozást kell kijelölni az adott szakaszra a kerékpárosok számára, ha gyalogosokkal használnak közös felületet, és a gépkocsik számára, ha a kerékpárosokkal használnak közös felületet.
- Nagyforgalmú helyeken megfelelően őrzött és megvilágított, lehetőleg fedett kerékpárparkolók építése, a kiegészítő szolgáltatásokkal (javítás, bérlés, alkatrész vásárlási lehetőség).

Megfizethető lakások:

- Minden esetben az egyik legfontosabb kritérium, hogy a meglevő épületállományt értékén kezeljük. Az omladozó vakolat mögött értékes tömör téglafalak vannak, melyek a nyári időszakban csökkentik a túlmelegedést, és a felújítás során jól hőszigetelhetőek kívülről. A pince és a magastető rossz állapota nem indok a bontásra, a mai építési technológiákkal mindkettő értékes térré alakítható át. Az utcák és terek meglevő struktúrája is érték, azok fejlesztése, humanizálása a lakások értékét is növelik. Sokszor hangoztatott ellenérv, hogy ugyanannyiba kerül lebontani és újat építeni, mint a meglevőt teljesen felújítani. Ez financiálisan lehet igaz (bár a bontott építőanyag elhelyezése az új törvényi szabályozás miatt egyre költségesebb lesz). Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy az értéknövelő felújítással egy jobban működő, a múlttal kapcsolatot tartó a városhoz illeszkedő épületet és lakásokat nyerünk.

Már az sem állja meg a helyét, hogy a régi lakásalaprajzok nem korszerűek. Figyeljünk fel arra, hogy a hall köré szervezett jól méretezett szobák, a magas ablakok és a nagyobb belmagasság, az utcára és az udvar felé is homlokzattal rendelkező lakások jól használhatóak a mai igények mellett is.

- Az új épületek építése során költséghatékony megoldások alkalmazása, oly módon, hogy az épület az egészséges lakás kritériumának is megfeleljen.
- Új épületek esetében a lakások bővíthetőségének és ütemezett építésének lehetőségét kell megteremteni. Ezzel kisebb lesz a felveendő hitel és törlesztés összege

- Meglévő épületek esetében lakások összevonásával nagyobb alapterületű és komfortfokozatú lakások kialakítása.
- Meglevő épületek esetében a homlokzaton túlnyúló alaprajzi bővítés (terasz, zárterkély, naptér, étkező stb céljára) költséghatékony megoldás, mert olyan kiegészítő funkciókat nyújt, ami emeli a színvonalat.

- A meglevő üres padlásterek beépítése csak különleges esetekben indokolt. A lakásszám növelése nem indokolt. A padlástér valamilyen fokú hasznosítása azonban segítheti a lakáshasználatot (mosókonyha mosó és szárítógépekkel, tárolás, közösen használt tér kialakítása).
- Emeletráépítés, tetőtérbeépítés abban az esetben javasolható, ha a laksűrűség ezzel nem növekedik.

Alacsony üzemeltetési fenntartási költségek -Meglevő épület esetében az üzemeltetési és fenntartási költségek általában csökkenthetők a meglevő adottságok jobb kihasználásával, az épület egyes tartaléktereinek (pince, mosókonyha, egyéb nem használt terek) új funkcióval való ellátásával.

- A korábbi tüzelőtárolókban és pincékben kialakítható parkolók, nem zavaró tevékenységek bérleti díjából az üzemeltetés támogatható. Meglevő épületek esetében a régi szenes és fáspincék felújítása, és használatba vonása. Kiváló helyzetben és állapotban levő pincék esetében a szolgáltatásra való hasznosítás, ha a megközelítés megoldott, vagy gépkocstárolásra, egyéb tárolásra alkalmas terek visszakapcsolása az épület használatához, csökkentheti a lakások fenntartási költségeit.
- A korábbi mosókonyhák új érmés vagy kártyás mosó és szárítógépekkel való ellátása közösségi használatot tesz lehetővé.

- További közös használatú terek alakíthatók ki pl. szauna, barkácsműhely, tele-szoba stb. funkcióval, amit a lakók közösen használhatnak, ezáltal felesleges az egyéni beszerzés.
- Az üzemeltetési és fenntartási költségek alakulása szempontjából az épületről fenntartási és felújítási ütemterv készítése, a lakók számára is hasznos információkkal.

Az energiafelhasználás csökkentése:

- A beépített energiatartalom az épület működése során 6-10 %-ot jelent. Ennek csökkentése indokolt, tekintetbe véve, hogy a működtetési energiaszint valószínűleg jelentősen csökken. A beépített energiatartalmat legjobban úgy lehet csökkenteni, hogy a lehetőségekhez képest maximálisan kihasználjuk a meglevő épületet vagy épületszerkezeteket. Ezzel csökkentjük az új építőanyag iránti igényt, a bontási hulladék szállítási távolságát és az építőanyag szállítási szegmenseiből adódó környzetei terhelést.

- A fűtési energiafelhasználás csökkentése utólagos hőszigeteléssel külső falak, pince és padlásfödémek esetében. Az utólagos hőszigetelést a szerkezetek külső oldali felületén kell elhelyezni.
- Napterek, zárterkélyek kialakítása a déli homlokzati szakaszokon segíti a napenergia passzív befogadását, a napsütés nélküli időszakban pedig puffer-zónaként működnek. A ferde üvegezett felületek nyári mozgatható árnyékolása és a nyitható üvegfelületek segítik a túlmelegedés elkerülését.
Egyes esetekben üveggel fedett belső udvarok átriumok kialakítása is célszerű, amennyiben a szellőzés megoldható. Az átriumok esetében jól érvényesül az az előny, hogy általában a 2-3 szintes napterek energetikailag hatékonyabban működnek, mint az egyszintesek. A nagy felületű ferde síkok fényáteresztő felületei esetében jól használhatók a transzparens hőszigetelések is.

- Az épületet energetikailag zónák szerint érdemes tervezni, az északi homlokzat mögé eső zónát ha lakófunkció van mögötte fokozottan kell hőszigetelni, azonban amennyiben lehetséges érdemes ezt a zónát alacsonyabb fűtési igényű területek számára fenntartani, melyek jól hasznosítják a mögöttük levő épületrész hulladékhőjét, pl. lépcsőház, kamrák, tárolók, konyhák, stb. Nagyobb léptékű épület esetében általában nehéz ennyi mellékteret kitölteni.

- A világítási és általában belső berendezések áramfelhasználásának csökkentése kiemelt jelentőségű. A helyiségek természetes megvilágításának minősége fontos komforttényező. Általában a szobák egyenletes és káprázásmentes megvilágítása elérhető természetes fénnyel. A megvilágítás minőségét emeli ha az ablakok inkább keskeny-magas arányúak, ellentéteben alacsony-széles arányú szalagablakokkal. Amennyiben a lakóhelyiségek különböző homlokfalon helyezkednek el, a jó megvilágítást segíti a több homlokzatra elhelyezett ablak.

Gépészeti felújítás esetén a szürkeszennyvíz vezeték (mosdók, fürdőkádak, zuhanyozók, egyes esetekben megegyezés szerint mosógépek használt vizéhez) és a feketeszennyvíz vezeték szétválasztása csökkenti a szennyvízterhelést és a szennyvízdíjat.

A szürkeszennyvíz helyi mechanikai és biológiai tisztításával és újra felhasználásával locsolásra és WC öblítésre, gépkocsi mosásra alkalmas vizet lehet előállítani. Amennyiben például a WC öblítéshez szükséges vizet a helyben "termelt" és tisztított víz szolgáltatja, az ivóvíz felhasználás akár 40 %-al is csökkenhet, ugyanennyivel csökkentve a csatornahálózat terhelését is.

- Az esővíz gyűjtése és felhasználása mosásra locsolásra, gépkocsi mosásra, tüzivízként vagy WC öblítésre tovább csökkenti a vezetékes ivóvíz felhasználás mennyiségét. Ha az esővíz mecahnikai tisztítására lehetőség van, akkor az a mosógépekhez is felhasználható.

- A klímaberendezések nyári használatának elkerülésére az épület közvetlen környezetében párologtató zöldfelület (lombos fa, zöldhomlokzat, zöldtető) vagy vízfelület alkalmazása.

A hulladék és szemét mennyiségének csökkentése is fontos feladat a városi környezetben.

A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése során a komposztálható háztartási és kerti hulladék szervezett elhelyezése segíti az épület körüli zöldfelület gondozását, és a tavaszi időszakban a virágládákba is megfelelő friss földet szolgáltat.
A nem komposztálható, de éghető hulladék esetében megoldható a fűtési célú tüzelés, ha az épületben van biztonságosan működő kémény és tüzelőberendezés. Ez alkalmazható nagyobb zöldfelülettel rendelkező közintézmények esetében, vagy kisebb társasházaknál.

A hulladékkal kapcsolatban tehát a helyigényt kell kielégíteni és olyan környezetet kerll tervezni, ahol a szelektív gyüjtés könnyen megoldható a lakásokon belül is (napi szelektálás) és az épületen belül is heti szelektálás, valamint a területen is, főleg a komposztálásra vonatkoztatva.

Az aktív napenergiahasznosítás lehetőségei:

- A déli tetősíkokra helyezett napkollektor a megfelelő méretű tároló tartállyal egy városi épület esetében is biztosíthatja a használati melegvízigény 70%-át. Vákumcsöves kollektorok esetében akár a függőleges felület is alkalmas lehet a kollektorok számára, ha egyéb árnyékoló hatással nem kell számolni.
- A közös terek megvilágítására, vagy a természetes fény nélküli helyiségek megvilágítására áramtermelő napcellák elhelyzése biztosíthatja a szükséges alacsony feszültségű áramot.

Egyéb energiatermelési lehetőségek:

- A kombinált hő- és áramtermelés biztonságos használatot ad, a téli időszakban pedig a keletkezett felesleges áram a hálózatba visszatáplálható. A koher berendezés működhet gázzal, biogázzal, gázolajjal, növényi olajjal. Az ilyen berendezés akkor alkalmazható gazdaságosan, ha sikerült mind a hő mind az áramfelhasználást takarékos módszerekkel jelentősen lecsökkenteni.
- A biomassza felhasználása is lehetséges központi automatizált kazán alkalmazásával, így felhasználható a faelgázosító kazán, a pelletkazán, a biogázzal működő kazán stb.

- A természetes megvilágítás jobb kihasználása csökkenti a világítási energiaigényt.
- Passzív hűtést jelent a homloksík előtti vízfelület vagy erőteljes levélfelületű zöldhomlokzat. Ezeket természetes légkondicionálóknak tekintjük. A zöldhomlokzat és zöldtető a párologtatással hőt von el, a zöldhomlokzat mögött kialakulhat egy hűtő légáramlat, és a levélzet mögötti falfelület hőmérséklete jóval alacsonyabb marad, mint a nem árnyékolt falaké.

- Általában elmondhatjuk, hogy akár új épületről, akár meglevő épület felújításáról van szó, a városban különösen fontos a nyári éjszakai hűtés lehetőségének biztosítása. Ez részben biztonsági kérdést is felvet (hogy egyáltalán lehessen ablakot nyitva hagyni), részben pedig a zajterhelést csökkentését igényli, hogy a hűtés miatt az éjszakai pihenés minősége ne romoljon.

A teljes, illusztrált szöveg pdf-ben olvasható.