A tipikus falszigeteles ma, atolvasva par tucat tarsashaepitest, Monolit beton vaz, amelyet 30cm xxthermel toltenek ki, amire rajon az EPS-nek nevezett 5cm-es szigetelo panel, majd vekony vedo vakolat.  A kerdes,mondjuk egy ketszintes csaladi haznal, eros monolit beton fodem, oszlopokon, ezek tartjak az osszes sulyt. A Fofal, a kulso fal, 6cm valaszfaltegla (normal vakolat kivulrol) belulrol raszereled a parnafakat, koze 5-15cm gyapot szigetelo, folia, majd gipszkarton.

Ha kell meg extra tartofal a suly miatt akkor is elegnek kell lenni egy 10-15 cm-es akarmilyen tegla tartofalnak, pl. b25-os hosszaban rakva.

Elfelejtettem leirni az okot, az aggodalom az hogy a homlozatra szerelt kogyapot lemez, nem tunik tulsagosan megnyugtatonak, mert mechanikailag eleg gyenge. Vajon hogy fog ez kinezni 100 ev mulva?
vagy 50 evmulva, amikor az idojaras mar kezdi koptatni a nagy feluleteket.
Hogyan lehet pl.javitani, felujitani amikor itt az ideje?

Bár ott a hozzászólások között válaszoltam a felvetésére, azonban a kérdés

általánosabb és talán megérdemel egy kicsivel nagyobb figyelmet.

Mindig nagy érdeklődéssel olvasom az egyes termékeknél, amikor a várható élettartamukról esik szó, mert számos termék esetében jelenti ki a gyártója, hogy 20-40-80 év a várható élettartam. Mondjuk ez egy faablak vagy egy téglafalazó elem esetében úgy ahogy elfogadható, hiszen korábban is gyártottak hasonlót, azonban egy olyan termék esetében, ami csak most került kifejlesztésre, ez a szám pusztán egy a gyártó részéről becsült szám, semmi több. emlékezzünk azokra az anyagokra, amelyek a piacra kerülésük pillanatában jó terméknek látszottak, de az idő ezt nem igazolta vissza. Ma már nem jó ajánló levél, ha valami bauxitbetonból, gázbetonból, azbesztből, ISM rendszerből épült, pedig mindegyik a maga idején jónak tűnt. Ma már egyik sem az.

Nem véletlen, hogy a hamvába holt Vekla kapcsán is ha más nem, de a várható élettartam semmi másnak nem VOLT tekinthető, mint gyártó vágyakozásnak.

Ha visszafelé tekintünk és megnézzük, hogy a 20-40-80 éve épült házaink milyen állapotban vannak most és melyek azok az épületszerkezetek, berendezések, amiket feltétlenül ki kell cserélni vagy fel kell újítani, akkor igazából csak egy dolog marad a legtöbb esetben, a TARTÓSZERKEZET és persze a hozzá tartozó alapozás.

van persze más is, de azok inkább speciális esetek, gondolok itt bizonyos kerámia és kő fal és padlóburkolatokra, vasalatokra, de sokkal több mindenre már nem

A legtöbb esetben maradnak a külső falak, de azokra ma már extra vtg. hőszigetelések kerülnek, ha azt szeretnénk, hogy megfeleljenek a mai kívánalmaknak.

Mi következik ebből?

Ha valaki pillérvázas házat épít, akkor a külső falak csak vázkitöltő falak, elég ha az emeletmagas önsúlyukat el tudják bírni. Így épülnek ma a nagy irodaházak. Elég volt megnézni a 25 éve épült Spenótházat, miszlikbe szedték, de a tartóváz maradt, kapott új belső elrendezést, külső térelhatárolást és némi kiegészítést és egy vadonatúj ház lett a helyén.

Mi maradt meg? A tartóváz.

Nagyfokú gépesítettségnél persze egészen mások a prioritások, mint egy jórészt kézi munkával készülő családi háznál, de ha nagyon hosszú időtartamra akarunk tervezni, akkor a pillérváz lehet az egyik jó megoldás.

Ahogy arról már korábban írtunk, a hagyományos falazóblokk téglák elérték a teljesítésük határát. Már nincs hová növekedniük, már nincs habarcs bennük, már tükörfényes a felületük, már habbal ragasztják össze őket, csak speciális szerszámokkal, szintezőműszerrel. Ha valaki nem végzett el egy külön képesítést adó tanfolyamot, már nem is falazhat vele. Nincs tovább. A falazóblokkba elhelyezett polisztirol hőszigetelés zsákutca volt.

Persze erre az egész polémiára mondhatja bárki azt, hogy túl sokat foglalkozunk a falazatokkal, hiszen azok ára ma már alig 10 %-ot képvisel a teljes költségvetésből, mégis amikor egy házat veszünk vagy éppen építünk a legelső dolog, amivel jellemezzük, az az, hogy miből épült? Már pedig a miből épült egyértelműen a falazatra vonatkozik és nem arra, hogy monolit vagy éppen E gerendás-e a födéme, panel, vagy hagyományos, esetleg favázas, boronafalas, Ytong…stb?

Pedig hát a falazat határoz meg sok mindent, de mondhatnánk úgy is, hogy szinte mindent, ahhoz fog illeszkedni minden más szerkezet. Ahogy a hagyományos épületszerkezetekben jelentősége van, hová és milyen hőszigetelés kerül a falakra, úgy a könnyűszerkezetes épületeknél ennek már nincs jelentősége, mivel nincs hőtároló tömeg, így a KINT és BENT nehezen értelmezhető az esetükben.

A téglaépületeknél a belső tömeget fűtjük fel és az biztosít egy hőtároló tömeget illetve egy hőtehetetlenséget, addig a vastag hőszigetelésnél ez a hatás már nem így érvényesül. Pontosan – többek között – ezzel írta felül a passzivház rendszer a korábbi bevált és berögzült megoldásokat, hiszen ez olyan konstrukció, ahol már nincs szükség hőtároló tömegre, ezért lehet faházból és téglaházból is ugyanolyan jó passszívházat építeni. De ez már egy másik történet.

koos.hu