Egy új otthon felépítése, bővítése alaposan megterheli a családi költségvetést. Ezért nemcsak a felhasznált anyagok, a tervező, kivitelező kiválasztása, hanem az építésügyi előírások megismerése, betartása is nagy odafigyelést kíván. A szabálytalanság esetén – történjen az „lazaságból”, vagy tájékozatlanságból – kiróható bírság ugyanis súlyos plusz milliókat húzhat ki az építkező zsebéből. A kormány az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendeletet is módosította, nézzük, hogy áll most a bírságolás.
A költséges építkezés pluszköltségei

Szabálytalan építési tevékenységnek minősül, ha azt építésügyi hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően, illetve ha az általános érvényű kötelező építési előírások megsértésével végzik – áll az október 1-től hatályos, módosított kormányrendeletben. Épp ezért mielőtt bárki is a házépítés nagy kalandjába kezd, ajánlatos alaposan megismernie az otthonteremtést érintő építésügyi előírásokat: például, hogy az adott telken megvalósítható-e a megálmodott méretű otthon, vagy később, a család bővülésével ráépíthető-e még egy szint, beépíthető-e a tetőtér, az építkezéshez milyen dokumentumok, engedélyek beszerzésére van szükség. Mert, ha a szabályoktól valaki eltér, akkor bizony lesújt a hatóság, és az annyi, többe kerül majd. A bírság alapja pedig nem más, mint az építmény számított értéke, amit annak térfogatából, felületéből, magasságából vagy darabszámából, jogszabályban meghatározott módszer szerint számít ki a hatóság. Mértéke az engedély nélküli épület vagy épületrész-megvalósítás esetén - a szabálytalanul létrehozott építmény vagy építménytoldalék számított értékének - 50, engedélytől való eltéréskor 40, míg engedélyezetlen bontás esetén 30 százaléka, védelem alatt álló épület lebontásakor vagy átalakításakor eléri a számított ingatlan értékének 70 százalékát. A bírságlista itt még nem ér végett: az engedélyhez nem kötött, de szabálytanul végzett építés esetén ugyanis a bírság mértéke 20 százalék, a világörökség területén és műemléki védelem alatt álló ingatlanon meglévő, nem védett épületen történő építés és bontás esetén pedig 80 százalék.

Ezekből a százalékokból is kiolvasható tehát, hogy költséges üzemmé válik az engedély nélküli építkezés. Az október elsején életbe lépő építési tevékenységekről szóló kormányrendelet ugyanis jelentősen emelte az építési bírságok mértékét. Bár az új bírságok csak az október 1-jétől induló eljárásokra vonatkoznak, azért azt sejteni lehet, hogy például Oszkó Péter is milliós bírságra számíthat. A pénzügyminiszterre azért csap le a hatóság, mert eredeti tervekhez képest nagyobb pincét építtet négyszintes budai villája alá. Oszkó Péter egyébként hétjegyű bírságra számít.

Bírságot növelő tételek

Sok embernek tehát egy apró baki megsokszorozhatja épülő házának költségeit. Ha például a renitens nem fizeti be időben kötelezettségét, akkor a hatóság késedelmi pótlékkal megnövelheti annak összegét. A bírság megfizetésére ugyanis legfeljebb 60 nap áll mindenki rendelkezésére, amire építésügyi hatóság a befizetési határidő lejárta előtt – kérelem alapján végzéssel – legfeljebb egy alkalommal 60 nap határidő-hosszabbítást engedélyezhet. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A bírságot egyébként csak és kizárólag egy esetben engedi el a hatóság, mégpedig akkor, ha az építtető a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt lebontja, illetőleg a szabálytalanságot megszünteti. Egyéb esetekben azonban a kiszabott bírság nem engedhető el. Az építkezőknek tehát ezért is érdemes a hatályos szabályokat áttanulmányoznia.



Bürokrácia bugyraira fel!

A bírság elkerülése végett tehát, az építkezőnek a bürokrácia legmélyebb bugyrait kell megjárnia mielőtt még akár egyetlen kapavágást is akar ejteni a telken. A bürokrácia útvesztőén keresztül kell ugyanis felhoznia a való világba a megfelelő engedélyeket. Lássuk, mik ezek:

Elvi építési engedély

Mielőtt az építkező megkéri a tényleges építési engedélyt, lehetősége van úgynevezett elvi építési engedély kérésére. Ez azért jó, mert egy ilyen engedély megszerzése jóval egyszerűbb folyamat, mint a végleges építési engedélyé, és ezen a ponton már kiderülhet, ha valami nincs rendben a telekkel, vagy a tervezett épület felhúzása valamilyen akadályba ütközik. Kihangsúlyozandó, hogy elvi építési engedéllyel nem lehet házat építeni, ahhoz ugyanis meg kell igényelni az építési engedélyt.

Mindenesetre, ha a hatóságok beleírtak valamit az elvi engedélybe, azaz elvileg engedélyezték, akkor később a fejük tetejére is állhatnak, akkor sem tudják módosítani, tehát az elvi építési engedély a későbbiekre nézve védelmező lehet. Ráadásul az illetékes építésügyi hatóságnak a döntést a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül kell meghoznia az építési engedély köteles, 15 napon belül kell meghoznia a bejelenés köteles építési tevékenységek elvi engedélyezésekor.

Építési engedély

Az építtetőnek, vagy törvényes képviselőjének (általában a tervező) kell benyújtania az építési engedély iránti kérelmet egy kifejezetten erre a célra való formanyomtatványon. A kérelemhez számos mellékletet kell csatolni: az építészeti-műszaki dokumentációt legalább 3 példányban, ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, akkor az ügyben érdekelt szakhatóság 6 hónapnál nem régebbi állásfoglalását a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt, továbbá a tervezői nyilatkozatot, az építési jogosultság igazolására szolgáló dokumentumokat, és az építési engedélykérelemhez kitöltött statisztikai adatlapot. És a bürokrácia bugyraiban a lista lehet, hogy még nem ér véget, mert bizony a felsoroltakon kívül jogszabály előírhat még egyéb hatósági hozzájárulásokat és szakvéleményeket is.

Használatbavételi engedély

Vége a sorbaállásnak, vége a munkának. Pont került az építkezés végére, azaz felépült az új otthon, ám fellélegezni még nem lehet, mert beköltözéshez is engedély kell. Az épület felhúzása után vizsgálat következik, hogy vajon mindent rendeltetésszerűen, a tervdokumentáció minden szavát szentírásként betartva, biztonságos használatra alkalmas állapotban építettünk-e meg. Ezt az engedélyt az építkezőnek kell megigényelnie az építésügyi hatóságtól. A hatóság amennyiben nem találja alkalmasnak az épületet a rendeltetésszerű használtra, akkor megtilthatja, vagy feltételekhez (a hibák kijavításához) köthetik a beköltözést.

Szalay Rita