Nemzetközi óriáscégek és a legkisebb királyfi harca

2008-ban 682 hazai és 34 külföldi eredetű szabadalmi bejelentést nyújtottak be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz. Tavaly az érvényes magyar szabadalmak száma 7204 volt. Naponta hallunk újabb magyar „világszenzációról”, de vajon hová tűnnek ezek a találmányok, miért nem gyártják őket ipari méretekben? Szerencsére néhány termék a siker útjára lépett: üvegbeton, pixelbeton, és jövőre várhatóan a napelemes cserép.

Hol vannak a találmányok?

Nap mint nap új magyar találmányokról cikkezik a hazai sajtó. De valójában befutják-e a találmányok a hozzájuk fűzött reményeket, szabadalommá válik-e az ötlet, és gyártják-e a szabadalmat? A magyar elme tehetségét mutatják a nemzetközi kiállításokon elért sikerek. Közép-Európa legnagyobb építőipari kiállítását, a Construmát pedig idén már 27. alkalommal rendeztek meg a megújult Hungexpon. 25 ezer 512 négyzetméteren 22 ország 743 kiállítójának kínálatát felvonultató rendezvényre 55 ezren voltak kíváncsiak. Idén a kiállítás minden eddiginél nagyobb választékban vonultatott fel környezetkímélő, energiatakarékos termékeket és eljárásokat. A Vekla és az üvegbeton is itt mutatkozott be a hazai közönségnek. Tóth Miklós pedig a napelemes cseréppel a Budapesten megrendezett Nemzetközi Találmányi Vásáron elnyerte a Géniusz Európa nagydíjat.

Magyarországi szabadalmak

2008-ban 682 hazai és 34 külföldi eredetű szabadalmi bejelentést nyújtottak be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz. Az Európai Szabadalmi Hivatal által engedélyezett szabadalom Magyarországon történő hatályosítását is kérheti a szabadalom jogosultja. Ezért 2008-ban 2211 európai szabadalom magyarországi hatályosítását kérték. A Szabadalmi Együttműködési Szerződés alapján a bejelentőnek lehetősége van arra, hogy egyetlen bejelentéssel az általa megjelölt tagországokban érvényes szabadalmi bejelentést tegyen. Mivel a szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított legfeljebb 20 évig tart, így az összes érvényes szabadalom száma 2008-ban Magyarországon 11462 (ebből 7204 nemzeti úton engedélyezett, míg 4258 európai szabadalomként vált hatályossá).

Pénz, pénz, pénz

Egyértelmű okot nehéz arra találni, hogy a relatíve nagyszámú magyar találmány végül miért nem futja be „pályáját” és gyártják tömegesen. „Lehetséges, hogy a piacnak nincs igénye az adott találmányra, vagyis a feltaláló nem mérte fel helyesen a találmányával szembeni társadalmi igényt. Előfordulhat, hogy bár a találmány valós igényeket elégítene ki, a jogosult nem rendelkezik a szükséges anyagi eszközökkel a találmány piacra történő bevezetését illetően” – mondja dr. Zábori Zoltán, a Magyar Szabadalmi Hivatal szakértő osztályvezetője. Gyakori eset, hogy a találmány tárgyának előállítása olyan költséges, hogy ezt nem képes finanszírozni a jogosult, támogatót nem könnyű találni, amikor a találmány sikere még bizonytalan. „Az is előfordul, hogy bár a találmány alapgondolata jó, annak piacra történő bevezetéséhez további kísérletekre, mérésekre van szükség, és ez a folyamat is jelentősen növeli a költségeket. A külföldi szabadalmaztatás és jogérvényesítés pedig csak megfelelő tőkeerős vállalkozásnak térül meg, hiszen a fenti költségek a külföldi hasznosítás során arányosan emelkednek” – folytatja a szakértő.

Harc a Nagyúrral

Losonczi Áron, az üvegbeton feltalálójának példája mutatja, hogy nem könnyű érvényesülni egy magyar szabadalommal a nemzetközi piacon.

Losonczi Áron, a pixelbeton feltalálója fotó: MTI

A Time magazin 2004-ben az év egyik legjelentősebb találmányának minősítette az optikai szálak felhasználásával készülő fényáteresztő betont, a Litracont. Néhány hónappal később a HeidelbergCement AG „döbbenetesen innovatív” termékkel jelent meg a piacon, ami nyilvánvalóan hasonlított a fényáteresztő betonra. Végül a bíróság tavaly októberi ítéletében megállapította, hogy a német cég bitorolta a magyar találmányt, ezért eltiltották minden további jogellenes használattól. „A külföldi szabadalmazás azért szükséges, mert egy csak Magyarországra vagy néhány kis országra vonatkozó szabadalom nem piacképes, nem számíthat nemzetközi sikerre. A nagy vállalatok csak olyan megoldásokkal kezdenek el foglalkozni, amelyekre meg tudják szerezni a szabadalmi oltalmat, hogy ennek védelmében extraprofitra tehessenek szert. Ha pedig egy helyi kis piacon szabadalmaztatott megoldás sikert ér el, akkor azt szabadon gyárthatják a világpiacra úgy, hogy a kifejlesztés kockázatát és költségeit nem kell viselniük, és a tőkeerejüknél fogva sokkal piacképesebb termékkel tudnak megjelenni, megelőzve az eredeti terméket – írja Reményi Péter „Felmérés a hazai találmányok hasznosításáról” c. tanulmányában.

Az üvegbeton után pixelbeton

2009 az Európai Unióban a kreativitás és az innováció éve, ezért 2008 végén létrehoztak egy 27 tagú nagyköveti csoportot, amibe beválasztották Losonczi Áront is. A hosszadalmas pereskedés azonban nem állt a termék népszerűsítésének útjába. Készült már belőle alulról megvilágított térkő Stockholmban, bicikliútba épített világító kerékpárjelek Malmőben, lépcsőházburkolat a Mont Blanc tokiói üzletében.
Itthon a Corvinus Egyetemen recepciós pultjához, Pécsett az ókeresztény emlékeket bemutató Cella Septichora kapujához rendeltek a termékből. Losonczi Áron még tavasszal a Construmán jelentette be, hogy megszületett az üvegbeton „kistestvére”, az. ún. pXL, amelyet addigra már le is védettek. Lényege, hogy az optikai szálak helyett speciális transzparens műanyagot használnak, amelyek pixelszerűen helyezkednek el a betonban. A pixelbeton egyik előnye, hogy akár 4 méteres elemeket is lehet gyártani belőle, emellett a műanyag színezhető, így különleges fényhatások érhetők el.

Olcsóbb lesz

A forgalmazás a jövő év elején indulhat, a hódmezővásárhelyi Csomiép Kft. már elkezdte az ipari méretű termeléshez szükséges beruházásokat, jelenleg a próbagyártás és a termék tesztelése folyik. Losonczi Áron szerint a termékei kiegészítik majd egymást, hiszen a luxuskategóriát az üvegbeton képviseli, míg a pXL a nagyobb felületű alkalmazást teszi lehetővé. A pixelbeton a felhasznált műanyag elemek és az egyszerűbb gyártástechnológia miatt várhatóan kevesebb mint felébe kerül majd az üvegbetonnak. Losonczi szeretné, ha a nagyüzemi gyártás elindulásával rövid időn belül négyzetméterenként 100 ezer forint alá lehetne szorítani az árat. Így a pixelbeton már a nemeskövek, például a márvány vagy a gránit árkategóriájába kerülne. Emellett a közeljövőben összefogást terveznek a másik nagy sikerű magyar találmány, azaz a VEKLA feltalálójával, Veres Klárával.

Kell is az együttműködés, mert erős ellenérdekeltség veszi őket körül. (Egy korábbi cikkünkben már közöltük a VEKLA valódiságát meghazuttolni akaró érveket szerk.)

A közös marketing mellett Losonczi Áron szerint az is elképzelhető, hogy a két anyag, azaz a Litracon és a Habiten konkrét kombinációját kísérletezik ki.

Farkas Tibor