Ott, ahol a Kettes megáll...

Különös, mondhatni lendületes üzenet érkezett néhány napja a Lelkiismeret csoport címére.
Második olvasásra már egy kétségbeesett hazánkfia segélykiáltását olvashattuk ki az írásból.
Azután felvettük a kapcsolatot a levél írójával.
Id. D i e n e s György végigvezet minket a főváros talán legforgalmasabb útjával párhuzamos építkezés mellett. A Soroksári út és a Duna közötti városrészen sétálunk, itt töltötte gyermekkorát a közeli Gát utcában született József Attila is.
Mit mondjak?
A látvány több mint lehangoló!

Azt most ne taglaljuk, szép-e ez a Nemzeti avagy más is lehetett volna...
Megépült és kész.
Hagyjuk figyelmen kívül azt is, milyenre sikeredett a Művészetek Palotája vagy a fura "Zikkurat" torony.
"...Az, hogy egy ilyen modern beton épület vázszerkezete egyre magasodik, még messze az 50%-os elkészültség alatt van..." - állítja id. Dienes György, aki maga is műszaki mérnök. Mélyépítési szakember, tehát komoly rálátással rendelkezik.

Szinte ideges sietséggel emelkedik elő a földből a K&H Bankcsoport székháza. Szoros ölelésben mint kiadós eső utáni mérges gomba tör elő a "Milleneum COURT irodaház" is, ami bizonyára a csóró magyar emberek érdekeit lesz hívatva szolgálni. Vagy nem egészen.
A belsőépítészeti és épületgépészeti munkák csak ezután kerülnek elvégzésre, tehát most még igenis mindent megtehetünk és mindent meg is kell tennünk azért, hogy a már épülőfélben levő mindenféle K&H banképületek ne csúfítsák el a színház előtt kialakított emlékparkot.

Közzé tesszük - mégpedig vágás nélkül - a hozzánk eljuttatott levelet:

F E L H Í V Á S

Barátaim, Honfitársaim, Magyarok !

Néhány napja a Művészetek Palotájánál jártam ami közvetlenül a Nemzeti Színház mögött helyezkedik el.
Megdöbbenve láttam, hogy a Nemzeti Színházunk korábbi parkolója helyén építési munka gödör van, toronydarukkal. A tájékoztató tábla szerint itt bankcenter és irodaház épül.
Ha felépül a szörnyedvény, akkor nemzetünk színháza már csak a Duna felől lesz látható.
A Nemzeti Színház bejárati homlokzata felőli részt már korábban beépítették egy üvegförmedvénnyel (üresen áll várja a beköltözőket), a hátsó részét a MŰPA takarja Dél felől, viszont az egész, gyönyörű épület most még impozáns és felemelő látványt nyújt a külső dekoratív építményekkel és a nemzeti lobogóval, több száz méteres rálátással a Soroksári út felől (Budapest legforgalmasabb útvonala), a Vágóhíd utcából érkezők részére és a Vágóhíd kert felől.
Előző Nemzeti Színházunkat a Blaha Lujza téren ("...ott ahol a hatos megáll. Szemben az EMKE...") az akkori országrontó internacionalista hatalom egyszerűen felrobbantotta. Mondva csinált ürüggyel tüntette el a föld színéről a patinás nemzeti büszkeséget.
A jelenlegi globalista profitgyártók pedig most nemzetünk egyik jelképét takarnák el az érdeklődő szemek elől, eléje építve az ő szimbólumukat, a jellegtelen tucat-torony-kockát, a bank és iroda centert.
Ezt nem hagyhatjuk !
Meg kell akadályoznunk a barbár rontást. Ezzel tartozunk az utánunk jövő nemzedékeknek.
A Nemzet Színháza nemzeti jelkép. Mint az Ország Háza. Mint a Bazilika, vagy a Halászbástya. Eltüntetése, robbantás helyett most éppen sunyi módon, eltakarással, súlyos bűn!
Nem engedhetjük, hogy ez bekövetkezzen.
Mit kell tennünk:
1. Széleskörű társadalmi összefogással demonstrálni, hogy a szörnyedvény nem épülhet meg.
2. Nemzeti értéket óvó politikai akarattal az építkezést leállítani, az ingatlant országos érdek alapján állami tulajdonba venni, a befektetővel megállapodni (kisajátítani, kárpótolni, stb)
3. A már elkészült mélyépítési munkák hasznosításaként a Nemzet Színházához tartozó mélygarázst kialítani, felső színtjén pl. méltó módon megtervezett Trianon Múzeummal, a térszinten pedig a környezethez illő és megkezdett parkosítás folytatásával.
Semmilyen kifogás nem merülhet fel.
Nem kerületi, nem fővárosi, hanem országos, sőt ennél is több a világ magyarságának kiemelt érdeke ! A jogalkalmazásnál is így kell eljárni. A finanszírozásnál is így kell eljárni.
A rövidesen hatalomra kerülő, nemzeti értékeket hirdető politikusok most bizonyíthatnak.

Ennek a felhívásnak el kell jutnia minden magyar érzelmű emberhez, vezetőhöz, civil és politikai erőhöz.
Aki megkapja, lehetőségein belül, minden ilyen irányba továbbítsa !

Budapest, 2010-03-21
id.Dienes György
egy magyar ember

A jelképesen vízbe döntött egykori Népszínház homlokzata körül ma még a gyermekek önfeledt játékában gyönyörködünk. Az ő jövőjük, műveltségük egyik záloga a Nemzeti. A smaragdzöld gyepen mélyen egymás szemébe néző szerelmespárok talán arra is gondolnak, nagy az ő felelősségük, hiszen erősen fogy a magyar.
A színész óriások, a Nemzet Színészeinek szobrai, Sinkovits, Bessenyei, Bihary Jóska bácsi vagy éppen Raksányi Kutyubácsi szobrai, emléktáblái között maga a múlt jön vissza.

A magyar múltat eddig valamennyi elnyomó gépezet lázas igyekezettel próbálta eltüntetni;
"Vedd el, Felség a magyarok múltját, akkor beleroppannak a vereségbe..." - hangoztatta Tallerand, Napoleon tanácsadója a győri csata előtt.
Igen, jaj annak a nemzetnek, amelyiknek történetét a legyőzők írják.

És igen! Az esztergomi Oroszlános Kapu jelenleg műanyaggal leborítva nem hirdeti őseink dicsőségét, a budai Alba Regale helyén a "szép" magyar nevű Leisztinger -klán szemforgató jóindulattal építi az öregek otthonát, ami inkább gyomorforgató, hiszen újabb évezredes emlékek esnek a dózer áldozatává.

Pilisjászfalu határában mesterséges koncentrációs tábor épül, Dobogókőn máris hatalmas értékű megmunkált kődarabok pihennek a parkoló alatt alaposan beágyazva a betonba.

Erkel Ferenc születésének 200-ik évfordulóján meg kell említenünk, a nagy magyar zeneszerző és zenetudós, Liszt Ferenc barátja éppen az 1837-ben felépült Népszínházban mutatta be legismertebb operáját, a Bánk bán-t.
"Magyarország kiontatott vérét Isten számon kéri még...népünk ellensége, légy te átkozott..." énekelte akkor a Bánk szerepét játszó énekes, kezével az üres császári páholy felé mutatva.
A botrány nem maradt el.
Vajon meg merjük-e ezt tenni mi, kései unokák?

Az első Fidesz-kormány jó vagy rossz választással, de valahogy mégis keresztül vitte a Nemzeti életre keltését, annak ellenére, hogy Budapest főpolgármestere minden igyekezetével gátolta a kezdeményezést.
(Fidesz ünnepség, 2010. március 15. "...Könnyebb volt Kossuthnak, neki ott volt DEMBINSKY, nekünk csak egy DEMSZKY maradt...")
Csak remélni lehet, és őszintén el is várjuk az elsöprő többséggel megválasztott állami vezetéstől, be fogja fejezni az előző ciklusban megkezdett munkáját, és végre pontot tehetünk a magyarságot mélyen sértő helyzetre, amibe a kétfelé sántikáló államvezetés belerángatta a nemzetet.

Egy biztos: a nemzet hajóját jelképező, vízben fekvő, az egykori színházat szimbolizáló falmaradvány körül égő kandeláberek jelzik, hogy itt még élni akar és élni is fog valami. A ma még csupán lidérc- lángok közül magyar Főnixmadár módjára életre kel még a Nemzeti...
Ott, ahol a Kettes megáll...

(: Czékus Jób Nemzeti Hírháló :)