Dr. Mészáros Ágoston kifejlesztette a világ első vegyi
hőszivattyúját (VHP). Most befektető kerestetik! Az új szerkezettel 80
%-kal csökkenhet a fűtési költségünk. Az energiát napkollektorból,
termálcsurgalékból, kútból stb. nyeri. Tüzelőanyagot ezután 20 évig nem
kell vásárolni. Egységáron számolva: az 1 kW teljesítményre
vonatkoztatott telepítési költsége 400 Euró körül várható. És mindez
egyszeri költség.
Még fél év kell!
Dr. Mészáros Ágoston közel 12 éve kezdett el foglalkozni az
ötlet kidolgozásával. 3 éve kifejlesztette a vegyi hőszivattyú működő
prototípusát. Most a termékfejlesztés következhet, hiszen még fél év
munkára lenne szükség, hogy eladható, dizájnos végtermék szülessen. A
feltaláló ehhez keres befektetőket. Ezzel párhuzamosan történhet az
engedélyeztetés és a szabadalmaztatás. A magyar szabadalom birtokában
már el lehet kezdeni a gyártást, de a kockázati tőke valószínűleg
csupán a jóval költségesebb világszabadalom bejegyzése után vágna bele
a bizniszbe. A világszabadalomhoz egy teljes leírás vagy egy működő
prototípus szükséges. Utóbbi megvan, viszont teljes leírást Mészáros
Ágoston nem kíván kiadni a kezéből. Hiszen ismerjük a magyar
találmányok sorsát. Ezért a szerkezetben található oldat vegyi
összetétele üzleti titok.
Mi ez a vegyi hőszivattyú?
A vegyi hőszivattyú lényege, hogy a nyári hőtúlkínálatot eltárolja,
majd egy speciális technológiával télen „felszabadítja”. A vegyi hővel
működteti a fűtési rendszert és használati melegvizet állít elő. A VHP
több energiát képes betárolni, mint a hagyományos rendszerek, ahol a
melegvizet tárolják vagy a halmazállapot-változást, esetleg oldáshőt
használnak energiatárolásra. A hagyományos hőszivattyúk többsége még
mindig drága, az ózonpajzsot károsító anyagot keringet. A VHP időtlen
időkig képes tárolni az energiahordozó komponenseit, amelyek nem
tűzveszélyesek, nem mérgezőek és nem károsítják a DNS-t. „A
tárolt anyag más helyre is elvihető, hőfejlesztésre, világításra vagy
elektromos áram termelésére használható. A VHP több hőt fejleszt,
nagyobb hőmérsékletet ér el, mint az egyéb hőszivattyúk, amiknél a
fűtőteljesítmény nem növelhető anélkül, hogy ne fagyjon be a kültéri
egység” – magyarázza Mészáros Ágoston.
A vegyi hőszivattyú propotípusa
Dr. Mészáros Ágoston
Energiaforrások
Az energia begyűjtéséhez minden hőforrás alkalmas, de a leghatékonyabb
a napkollektor. Ha nincs, akkor egy kút is elegendő. A talajvíz még a
legkeményebb fagyban is rendelkezésre álló, kimeríthetetlen
energiaforrás, és ez a legolcsóbb. Egy nm napkollektorból viszont annyi
energiát tárolhatunk be, amellyel 5 nm teret is fűthetünk télen. A Nap
tehát a legjobb energiaforrás a VHP számára, de a napkollektor nem a
legolcsóbb. Egy-egy szoba befűtéséhez a találmány még néhány fekete
gumitömlő, ill. egy szolárszőnyeg révén is elegendő energiát tud
gyűjteni télre. A szerkezet akár 6000-szeresére is képes koncentrálni a
begyűjtéskor rendelkezésre álló hőteljesítményt, vagy sokszorosára
elnyújtani a felszabadítási rátát.
Mennyibe kerül?
„Az új technológia rendkívül költséghatékony, telepítése az azonos
teljesítményű hőszivattyúknál 3-4-szer kevesebbe kerül. A geotermikus
rendszerekhez képest pedig akár 10-szer kisebb beruházási költséggel is
telepíthető” – állítja a feltaláló. Egyelőre még elektromos áram
szükséges hozzá. „A megtérülési idő modelltől és a mindenkori
energiaáraktól függ, de megközelítőleg 2-3 év lesz” – teszi hozzá. A
rendszer még a legmodernebb, szorpciós hőtároló rendszereknél is
legalább 200-szor jobban teljesít. 20 év hasznos élettartama alatt
átlag 8 Ft/kWh-val számolva, 100 Ft értékű hőt termel minden
ráfordított Ft után (ha a 20 év 70 %-ában fűt, azaz 123456 órán át, a
fennmaradó 52560 órán keresztül pedig hűt vagy áll) – magyarázza
Mészáros Ágoston. Az EU támogatja a környezetbarát technológiák
alkalmazását, ami a VHP költségeinek 40 %-át is elérheti.
A DIKVEK
Környezetbarát
Az eljárás során keletkező komponensek ártalmatlanok, a szabad
természetben is előforduló anyagok. A szerkezet nem igényel fosszilis
eredetű anyagokat, környezetbarát és minden létező központi fűtéshez
társítható. A hőt és az áramot kapcsoltan termeli. Ha a VHP-t
kiegészítjük egy direkt-konverterrel, alacsony költségű áramforrást
kapunk. A feltaláló már dolgozik az áramtermelő VHP-n, amelyik
mindenféle gőzfejlesztő, gőzturbina nélkül, közvetlenül elektromos
áramot ad majd.
Farkas Tibor
Hogyan működik a VHP?
A
VHP egy az emberi testben is előforduló természetes anyag vizes oldatát
használja energiafelvételre. A vízmolekulák hőmozgása az anyagot
elbontja, vagyis a kémiai átalakulás a víz hőenergiájának rovására
történik. A hőtermeléshez az szükséges, hogy a vízben oldott
alkotóelemeket betöményítsük és újra egyesítsük. Ennek a reakciónak a
beindításához aktiválási energia, katalizátorok szükségesek. Begyűjtési
üzemmódban, főként nyáron, az oldott komponenseket egy vákuumkamrába
vezetik, ahol az oldat víztartalma gyorsan elpárolog.
A párolgáskor elvonódó hőt hűtésre, a kint felszabaduló kondenzhőt
pedig melegvíz előállítására használhatjuk. Fűtési üzemmódban, télen, a
bepárolt komponensek kis mennyiségeit egy elektromosan előhevített
katalizátor-kaszkádba vezeti, ahol azok újra egyesülnek.
Kapcsolódó hírek:
Az egész ház fűtésszámlája: havi pár száz forint?
Passzív ház építési és energetikai költségeinek szembe állítása
Hogyan csökkentsük a fűtésszámlát?
Mikor térülhet meg egy passzív ház építési költségtöbblete?