Aki kicsit is foglalkozott már a bankok hitelkínálatával, annak talán nyilvánvaló, hogy napjainkban a devizakölcsönök rendelkeznek a legkedvezőbb feltételekkel, és így a legnagyobb népszerűséggel. E kölcsönöknek elvitathatatlan előnye, hogy olcsóbbak a forinthitelekhez képest, ehhez a pozitívumhoz azonban lényeges többletkockázatok járulnak, amelyekkel érdemes már a hitelfelvételt megelőzően is tisztában lennünk.

A deviza alapú hitelek forinthitelekhez viszonyított legfőbb előnyei leginkább talán az igénylésük és felhasználhatóságuk terén érvényesül. A különböző banki hirdetésekből is jól ismert tulajdonságuk, hogy még az állami kamattámogatású hitelekhez képest is kedvezőbb kamatozásúak, feltételrendszerük egyszerűbb és az emberek szélesebb köre által elérhető. Az első látásra kedvező feltételek sajnos sokunkat késztetnek könnyelműségre a hitelválasztás során, és hagyjuk figyelmen kívül a felelős döntéshozatalhoz szükséges olyan tényezőket, mint a devizahitelekkel szükségszerűen együtt járó árfolyam- és kamatkockázatot.

Miután a hitelcéljaink megvalósításához általában forintra van szükségünk, és a visszafizetéshez szükséges jövedelmünk sem euróban vagy svájci frankban keletkezik, ezért a bankok a devizahiteleiket többnyire forintban folyósítják, és így azt forintban is kell majd visszatörlesztenünk. Folyósításkor a bankok általában deviza-vételi árfolyamot alkalmaznak, mintha megvásárolnák tőlünk azt a devizaösszeget, amelynek ellenértékét forintban kifizetik. A hitel törlesztésekor ugyanez fordítva játszódik le, azaz, amikor a törlesztő részletet forintban fizetjük vissza, a bank ezt deviza-eladási árfolyamon átváltja devizára, mintha eladta volna nekünk a törlesztéshez szükséges devizaösszeget.

Amint látható, forintban történő folyósítás és törlesztés esetén számolnunk kell a deviza vételi és eladási árfolyama közötti különbséggel, amely az árfolyamrés nagyságától függően jelentős többletköltséggel járhat. Ennek mértékét az egyes hitelintézetek szabadon állapíthatják meg, és a különbség akár 2-3% is lehet. Nem árt tudni, hogy egyes bankok a pénznemek közötti átváltásra külön úgynevezett konverziós díjat is felszámítanak, amely az árfolyamrés mellett további költségként jelentkezik.

A hitelek törlesztő részleteinek folyamatos változása a forint hiteleknél is megszokott jelenség, amely általában a kamat és kezelési költség változására vezethető vissza. A deviza alapú hitelek esetében - az árfolyam- és kamatkockázatra tekintettel - mindez hatványozott formában jelentkezik, a havi törlesztő részletek ugyanis a forint hitelekhez képest gyakrabban és nagyobb mértékben ingadozhatnak.

Dr. Stefanits Péter