2009. nyarán megszüntették a régi lakástámogatási rendszert. Októberben újat vezettek be, de az csak egy szigorú kamattámogatási rendszerre korlátozódik. Annak jártunk utána, hogyan befolyásolja a gyermekvállalási kedvet a szocpol megszüntetése, és vajon hogyan lehet manapság összegyűjteni az önrészt?

Nem tudnak számolni?

Július 1-jén a kormány a lakástámogatási rendszer jelentős részét – lakásépítési- és vásárlási kedvezményeket (szocpol, félszocpol), állami kamattámogatást – megszüntette. Számításaik szerint ezzel a költségvetés 2011-ig 172 milliárd forintot spórol meg.

„A negatív üzenet az, hogy a gazdasági válság miatt meg kell vonni a családokat illető egyik legalapvetőbb támogatást, hiszen a lakhatás minden családtervezésnek az egyik alapkérdése. Vagyis a családok, a sokgyerekesek nem segítik, hanem akadályozzák a válságból való kilábalást” – mondja Székely András, a Három Királyfi Intézet munkatársa. A Társaság a Lakásépítésért Egyesület ügyvezető elnöke, dr. Maráczi Zsolt korábban elmondta, hogy a használtlakás-vásárlással kapcsolatos támogatások megvonása beszűkíti az ingatlanpiacot, megnehezíti a munkaerő mobilitását, de kétségtelen a költségvetési megtakarítás. Azonban az új építésű lakásoknál még megtakarításról sem beszélhetünk, hiszen az állami támogatások az adó- és járulékbevételek révén megtérülnek, sőt többlet-bevételeket jelentenek. Szakértői számítások szerint egy új lakás értékének hozzávetőleg 40-60 %-a folyik be a költségvetésbe adóbevételként.

Októbertől új rendszer

2009. október 1-jén lépett hatályba a 134/2009.(VI.23.) számú kormányrendelet, amely a régi lakástámogatási rendszer helyébe lépett. E szerint a kamattámogatást azok a fiatalok vehetik igénybe új lakás építéséhez vagy vásárlásához, akik – ha egy gyermeket nevelnek – a kérelem benyújtásakor nem töltötték be a 35., ha a családban több gyermek is van, akkor a 45. életévüket.

További feltétel, hogy önkormányzati, szolgálati, lízingelt vagy saját lakásuk, állandó lakáshasználati joguk nincs.

Az új lakás értéke Budapestennem haladhatja meg a 25, vidéken a 20 millió forintot. A 20 évig támogatott hitel összege a fővárosban és a megyei jogú városokban legfeljebb 12,5 millió, egyéb településeken 10 millió forint lehet. Korszerűsítésnél 5 milliós hitelig lehet támogatást igényelni. A kormány szerint az új rendszer forrásigénye 2009-2011 között évente mindössze 2,5-3 milliárd forint lesz.

Mik lesznek a következmények?

A szocpol-támogatások nálunk mindig összekapcsolódtak a gyermekvállalással, a családalapítással, ekképpen a demográfiai mutatókra is kihatottak.

„A fő probléma nem a támogatások összegszerűségének a változása, csökkenése, hanem az üzenet, amit ez a változás jelent. A családalapítással, a gyermekvállalással kapcsolatban a legfontosabb szempont a tartósság, a kiszámíthatóság. Minden olyan rendszer, ami magában hordja a megbízhatatlanságot, alkalmatlan a hosszú távú tervezés elősegítésére" – elemzi a helyzetet Székely András.

Cser Károlyné építészmérnök, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) szociálpolitikai szakértője is hasonlóképpen vélekedik: „A „gyermekvállalási bátorság” szorosan összefügg a kiszámíthatósággal, a biztonsággal. Franciaországban, ahol pillanatnyilag Európában a legjobb a demográfiai helyzet, 70 éve azonos a családtámogatás rendszer! Ez az állandó változtatgatás a legrosszabb!

Egy megfelelő lakáspolitika a tragikus méretű népességfogyás megállításának is a leghatásosabb eszköze lehetne. A még meg nem született gyermekeknek lesz-e hova megszületniük, és a már megszületetteknek lesz-e emberhez méltó élettere? Pedig fantasztikus sikere volt az egyik NOE-vívmányunknak, a „kinőtt lakásból nagyobba költözéshez” felhasználható fél-szocpolnak.”

Honnan lesz önrész?

Mivel a szocpol a lakáshitel önrészébe is beszámított, potenciális felvevői ezután nehezen juthatnak hitelhez is. „A fiatalokat előtakarékosságra kellene bíztatni, mert ha valaki kb. 10 év alatt nem rakja össze azt az önrészt, miből fogja utána bírni a törlesztést, a lakásfenntartást és a növekvő család eltartását? De addig nincs miről beszélni, amíg ekkora a munkanélküliség, és még diplomás fiatalok is tömegével munkanélküliek” – mondja Cser Károlyné. „Az önrészt a szülők segítségével vagy saját munkájukkal tudják megszerezni, ám mindkettőnek negatív hatásai vannak a demográfiai helyzetre. Akinek a szülei teremtik meg a lakásvásárlás feltételeit, könnyen elgondolkozhat, hogyan tudná ő ezt később megtenni két-három vagy több gyerek számára, ezért inkább csak egyet vállal. Aki pedig ezért több munkát kénytelen vállalni, annál törvényszerűen későbbre csúszik a gyermekvállalás időpontja, és ez a legjobb út afelé, hogy ne szülessenek meg a kívánt gyermekek, hiszen a szülők kifutnak az időből” – teszi hozzá Székely András. 

Vékony jégen Fotó: MTI

Visszaéltek vele

Büntetőügyekkel találkozhatunk nap mint nap, félbehagyott házak, jogosulatlanul felvett milliók, ”szocpol-bűnözők”. „Különböző rendszerek megszüntetésekor gyakran elhangzik az a vád, hogy sokan visszaéltek vele. Ez az indoklás nagyon hamis, hiszen nem magával a rendszerrel volt a baj, hanem azzal, hogy a kiskapuk kihasználását nem tudja az arra hivatott hatóság megakadályozni. Ahelyett, hogy megfelelő ellenőrző pontokat építenének a rendszerbe, mindenkit büntetnek” – mondja Székely András. „Tervezéseim jó részének kivitelezését is figyelemmel tudtam kísérni, a szabályok szerint minden egyes részlet-kifizetés előtt ki kellett jönni az ellenőrnek a műszaki osztályról is, meg a bankból is, hogy elkészült-e a lejelentett munka-rész. Hát ezt főleg vidéken, ahol a városból kellett volna kijönni, nem tették meg. A csaló „kivitelezők” ezt kihasználták, a kiszolgáltatott építkezőt könnyű volt átejteni, tönkretenni. Aztán, ha nem tudott az előírt időn belül használatbavételi engedélyt felmutatni – például a kivitelező félmunkát végzett és eltűnt –, vissza kellett fizetni a szocpolt, és ott állt lakás és pénz nélkül. Szörnyű tragédiák születtek” – meséli Cser Károlyné.

Néhány valós probléma

A NOE önmagában jónak találta a szocpol-rendszert, bár 3 fő problémát orvosoltak volna:

• a visszaélések miatt megérte volna a megfelelő hivatali létszám emelése az előírás szerinti ellenőrzés elvégzéséhez;

• nagycsaládok számára rendkívül diszkriminatív volt a gyermekenkénti összeg tekintetében a negyedik utáni, tehát az ötödik és többedik gyerekek „fejkvótája”;

• ez a támogatás eredetileg fedezte az építkezés/vásárlás összegének kb. felét. (Nem is lehetett több a bekerülési összeg 65, majd végül 70 %-ánál.) Összege hosszú ideig nem emelkedett, majd az elmúlt 15 év alatt olyan nagy mértékű értékvesztése következett be, hogy ma a bekerülési összeg maximum 15-20 %-át fedezi. Ez volt az oka annak, hogy egyre kevesebben éltek a lehetőséggel.

Lakásfenntartás problémája

A „lakáshoz jutás” mellett a legsúlyosabb problémát egy többgyermekes család költségvetésében a meredeken emelkedő közműdíjak jelentik. Mivel a nagycsaládos háztartás nem a luxus-fogyasztás, hanem a létszám miatt „energiaigényes üzem”, a többgyermekes családok a többi családhoz képest jövedelmüknek jóval nagyobb hányadát kénytelenek közműdíjakra fordítani, kimutathatóan 40-50 %-át! A közmű-használat csökkentését – energiatakarékos háztartási eszközök beszerzésével, a fűtési rendszer korszerűsítésével – éppen a legrászorultabbak nem tudják finanszírozni. A NOE hosszú idő óta javasolja, hogy tanulmányozzák a számos nyugat-európai országban alkalmazott, jól bevált megoldást a gyermekes családok lakhatásának támogatására. Ott a szociális lakbér- és közműdíj-tarifa a bennlakók jövedelméhez és az eltartottak számához igazodik – ezt évente igazolni kell. Az állam befektet abba, hogy a jövő generációja egészséges, tanulásra is alkalmas otthonokban nőjön fel, és erre hosszú távon nem fizet rá, képzett, dolgozó, adózó polgárokat kap cserébe.

Farkas Tibor